Névnap

Ma 2017. november 21., kedd, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 108 vendég böngészi
A "Beindulástól" a zuhanórepülésig: a kormányfő esete a pénzügyi válsággal Nyomtatás E-mail
2008. október 18.
A jelenlegi globális pénzügyi válság első komolyabb jelei már 2006-ban látszottak, eleinte csak az Egyesült Államokban. 2007. szeptember 13-án azonban a "vírus" megérkezett Európába: a brit Northern Rock bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte őket, egyetlen nap alatt az ügyfelek 1 milliárd angol fontra becsült összeget vettek ki, likviditási gondokat okozva. Ez volt az első komolyabb pénzügyi probléma 1866 óta az Egyesült Királyságban.

Az év végén sorra jelentek meg a vészjósló prognózisok. 2007 novemberében a Citigroup várható veszteségét 8-11 milliárd dollárra taksálták, a Merrill Lynchnek is több mint 10 milliárd, az UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros veszteséget jósoltak.

2007. december 12-én az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank (EKB) és a svájci jegybank vészjelzést adott le. Közösen próbálták orvosolni a helyzetet: a Fed engedélyezte, hogy az Európai Központi Bank és a svájci jegybank is adhasson hitelt dollárban, persze megszabott határok között.


A BUX zuhanása
A budapesti tőzsde indexe 2007. utolsó munkanapján 26.235,6 ponton zárt. 2008 első felében a 26.000 és a 20.000 pontos sáv között mozgott az index, de többnyire nem lépett 22.000 alá. Húszezer alatt először július 4-én végzett a BUX (19.870,3 pont), de ezt követően nyomban visszalépett a 20.000 pont feletti tartományba. A nyár folyamán azonban már nagyon távoli volt a 26.000 pont, a BUX júliusban és augusztusban szinte kizárólag 20.000 és 22.000 pont között mozgott. Szeptember 5-én esett ismét 20.000 pont alá az index (19.615,4). Ekkor néhány napra még vissza tudott kapaszkodni a BUX, de szeptember 11-én (19.516,2 pont) elkezdődött a folyamatos esés, az első mélypont (18.713,8) éppen az MSZP "eredménykampányának" első napjára, szeptember 29-re esett. Október 6-án, hétfőn 17.991 ponton zárt az index, és azóta is szinte folyamatosan esik. Szeptember 16-án 13.239,4 ponton állt meg a BUX, a 2007-es év záróértékének ez majdnem a fele.

2008. január 21-én Soros György rendkívül sötét képet festett az Európát is fenyegető válságról, amely "megrázóbbnak ígérkezik, mint a második világháború óta bármelyik". Soros az osztrák Der Standardnak nyilatkozva megjósolta: a legsúlyosabb pénzügyi válság fenyeget a második világháború óta, és a krízis Európát is érinteni fogja. A magyar származású amerikai befektetési bankár kifejtette, hogy az utóbbi években alapvető, szavai szerint a "piaci fundamentalizmusra" visszavezethető tévedések határozták meg a politikát.

Soros hibás felfogásnak nevezte, hogy a pénzpiacok működése egyensúlyozó szerepet tölt be. A George Bush amerikai elnök által körvonalazott, mintegy 130-140 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomagról azt mondta, hogy nem sokat vár tőle. Szerinte az Egyesült Államokat recesszió fenyegeti, amely Európára is kihatással lesz. "Meglepő, hogy ezt csak kevesen ismerik fel" - vélekedett.

2008. március

Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere - a Fed - 2008 március elején a válság nyomán keletkezett veszteségeket orvosolta mintegy 200 milliárd amerikai dollár erejéig. Hosszú agónia után március közepén becsődölt a Bear Stearns bank, a Fed 29 milliárd dollárt szabadított fel a JPMorgan Chase banknak, hogy felvásárolja a Bear Stearnst. 4 milliárd dollárnyi hitelt adtak a hatóságok az önkormányzatoknak, hogy azok fenntartsák azokat a házakat, amelyekből a fizetésképtelen lakosok kiköltöztek.


2008. április

A nemzetközi pénzügyi válság régiós és hazai hatásai címmel közölte a HVG az MKB Bank igazgatójának az MKB Central European Banker (CEB) Online-ban "Hullámok hátán lovagolva" címen publikált elemzését. Pásztor Csaba azt írta: a nemzetközi pénzügyi intézmény- és közvetítőrendszer az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát éli meg. Az elemzők a gondok legfőbb forrásaként főként az ingatlanpiaci, azon belül a sub prime zavarokat említették. A szerző azonban úgy vélte, még ennél is súlyosabb gond a pénz- és tőkepiaci likviditási válság, amelynek fő oka a bizalmatlanság térhódítása. A bankok mérlegében ráadásul világszerte nem csak az ingatlanbuborék kidurranása okozott veszteségeket, a hitelkártya adósság, a fogyasztási hitelek, az autófinanszírozás területén is nőtt a fizetésképtelenség, a csökkenő gazdasági aktivitás növelte a vállalati csődök számát, amelyet ugyancsak megéreznek a bankok. "Ma nem az infláció letörése a jegybankok legfontosabb feladata - sokkal inkább egy recesszió, a pénzügyi rendszer összeomlásának megakadályozása" - írta Pásztor Csaba.

2008. augusztus 27.

Gyurcsány Ferenc a Népszabadságban publikálta új programját, a Megegyezést. A bevezetőben ezt írta: "Az alábbi írás javaslat Magyarországnak arra, hogy merre menjen a következő években. Cselekvést szolgáló terv, de több annál. A következőkben a reformpolitika folytatása mellett fogok érvelni. Nem kevesebbet, hanem többet szeretnék javasolni, mint amit eddig tettünk. Többet, bár másként. Tehetem, mert az elmúlt két év megteremtette annak a lehetőségét és szükségességét, hogy a rendszerváltozás után csaknem két évtizeddel újra feltegyük magunknak a kérdést: milyen Magyarországot szeretnénk."

A sokak által már előre jelzett válságnak nyoma sincs a tanulmányban.

2008. szeptember 8.


A Fannie Mae és a Freddie Mac súlyos hiányait a kormány pótolta július, illetve szeptember hónapban. George W. Bush kormánya 300 milliárd dollárt pumpált a bankközi pénzintézetekbe.


2008. szeptember 15.

Csődvédelmet kért a Lehmann Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank, a Merril Lynch pedig tulajdonosi struktúrájának változtatására kényszerült. A Fed újabb hiteleket adott a JFMorgan Chase banknak. Ebből a pénzből a Lehman Brotherst menti csőd közeli állapotból. A körbetartozások miatt pénzhiány alakult ki a pénzügyi szektorban. Amerikában az ingatlanhitelezés menete egyre több akadályba ütközik, mert a bankok komolyabb feltételeket támasztottak a hitelek igénylésekor.

Ugyanezen a napon Alan Greenspan kijelenti: évszázados pénzügyi válság sújtja az Egyesült Államokat. A Fed korábbi elnökének szavai futótűzként terjednek a világban, és már azok is tudják, mire számítsanak, akik eddig a napig reménykedtek abban, hogy nem olyan nagy a baj. Greenspan azt mondta, ilyen mértékű válságot egész karrierje során nem látott, és a krízis további hatással lesz az ingatlanpiacra. "Mindenekelőtt ismerjük be, hogy ilyen minden 50 évben, valószínűleg évszázadonként egyszer fordul elő" - mondta az ABC televíziónak. A tekintélyes szakember úgy fogalmazott: "Kétség sem fér hozzá, hogy ez a folyamat kezd felülmúlni mindent, amit láttam, és még nincs megoldás, még folytatódik." A volt Fed-elnök azt jósolta, hogy a válság több nagy pénzintézet csődjéhez fog vezetni.

2008. szeptember 16.

Az AIG (American International Group) 85 milliárd dollárt kapott az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től, így az állam 79,99 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A biztosítótársaság előzőleg közölte, hogy csődeljárást kér maga ellen, ha az állam nem siet a segítségére. A FED közleménye szerint a csőd káoszt okozott volna a pénzpiacon, és a hitelköltségek is növekedtek volna.

2008. szeptember 23.

A pénzügyi válság leküzdését kérte a világ vezetőitől ENSZ-főtitkár a világszervezet közgyűlésének 63. ülésszakát megnyitó beszédében, s figyelmeztetett, hogy a válság a fejlődésben elért összes eredményt fenyegeti. Helyre kell állítani a nemzetközi pénzügyi rendet - mondta Ban Ki Mun, és ehhez új szemléletet kért, amelyben kisebb a hit a piac mindenhatóságában, s több az együttműködés, mint a konfrontáció. Ban felsorolta, milyen súlyos kihívások elé néz jelenleg a világ: pénzügyi, energetikai és élelmezési válság van, holtpontra jutottak a multilaterális kereskedelmi tárgyalások, s a légkör is melegedőben van.

2008. szeptember 26.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. Felszólalásában legelőször a nemzetközi pénzügyi válsággal foglalkozott. Megerősítette, hogy a jövő évi költségvetés mintegy 145 milliárd forintos adócsökkentést tartalmaz majd, és jövőre a hiány tekintetében Magyarország teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat. A beszédben az is elhangzott, hogy a nemzetközi pénzügyi válság miatt lefelé mutató növekedési kockázatokkal kell szembenéznie az országnak. A miniszterelnök elmondta, hogy manapság annak vagyunk tanúi, hogy a neokonzervatívok Amerikában államosítanak. A korábban abszolút piacpártinak számító politikusok az állami szerepvállas megerősítésében látják a kiutat. Európa azért áll jobban a válságban, mert következetesebb volt a pénzügyi szabályozás, és kevésbé volt fejlett, azaz kevésbé szofisztikált termékeket hoztak a pénzügyi piacon forgalomba - mondta Gyurcsány Ferenc.

Nagy kérdés, hogy Magyarországot miként érinti a pénzügyi válság? - fogalmazta meg. Gyurcsány szerint a közvetlen kihatása minimális, néhány tíz milliárd forintról lehet szó. Azonban az indirekt hatása a gazdaság lassulásán keresztül sokkal jentősebb lehet. A jövő évi költségvetést még a régi számok alapján készítette el a kormány, és még 3 százalékos GDP növekedést terveznek - jelentette ki a kormányfő.

 

Bukás minden szinten
A válság keményen betett a legszelídebb befektetőknek is: a legalacsonyabb kockázatúként számon tartott alapok szinte kivétel nélkül igen fájdalmas veszteségekkel szembesítették ügyfeleiket az elmúlt napokban - írta a portfolio.hu szeptember 16-án. A magyar állampapírpiac ugyanis lényegében megszűnt működni a múlt hét második felében, és a mai napig is csak egyfajta tetszhalott állapotban létezik (az Államadósságkezelő Központ manuálisan határozza meg a referenciahozamokat, mert nincsen elegendő kötés a piacon). Mindennek következtében a kötvényhozamok rekordmértékben emelkedtek - mit emelkedtek, elszálltak - múlt csütörtökön, ami alól a legrövidebb futamidejű papírok sem tudták kihúzni magukat.
Ennek viszont nemcsak a hosszabb lejáratú kötvények befektetői itták meg a levét, hiszen az elvileg meglehetősen békésnek számító diszkontkincstárjegyek is megsínylették a kötvénypiac összerogyását. Hiába fektetett tehát valaki pénzpiaci alapokba (ezek elvileg legfeljebb egyéves átlagos hátralévő futamidejű kötvényportfóliót tarthatnak a bankbetétek mellett), a múlt héten befektetésének árfolyama kellemetlen esésnek volt kitéve.
Azt sem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem tudják valós piaci üzletek alapján árazni eszközeiket az alapok az árfolyamadatok sem száz százalékig megbízhatók. Könnyen elképzelhető tehát, ha visszatér a likviditás a kötvénypiacra, a kötvények helyes árazása kiigazítja a nagy lekonyulásokat a grafikonok végén. Mindenesetre egy újabb érdekes (és keserű) tapasztalattal lettünk gazdagabbak: ekkora "parában" semmi sem jelent igazi biztonságot - írta a portfolio.hu.

 

2008. szeptember 29.

Elindult a "hattyús" kampány, amelynek középpontjában a "beindultunk" szlogen állt. Nyakó István, az MSZP szóvivője szeptember 28-án jelentette be, hogy országos kampányba kezd az kormányzati ciklus felénél tartó MSZP. A cél az elmúlt két év gazdasági eredményeinek megismertetése. Nyakó István azt mondta, nem állítják, hogy "eljött a Kánaán", de rá akarnak mutatni, nem igaz a Fidesz azon állítása, miszerint tönkrement az ország.

2008. október 2.

Ekkor már bankválságról vitáztak világszerte. A bankvilágot megrázó válság miatt a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízióban Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. A Nobel-díjas tudós leszögezte: a "deregulációs mantrának" egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, a világgazdaság sokrétűbbé válik, az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni - húzta alá.

A tudatos pénzügyekről rendezett budapesti konferencián Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat és azt hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban a hitelezők és a hitelt felvevők között. "Globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie. Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség - emelte ki a kormányfő. Veres János pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián hangoztatta: Magyarországon nincs olyan helyzet, hogy a nemzetközi bankválság által okozott nehézségekről kellene tárgyalni, ezért nincs szükség pénzügyi segélycsomagra. A nemzetközi pénzügyi válság hatása Magyarországot elsődlegesen nem érinti, de a várható lassuló növekedés indokolja, hogy a kormány a vállalkozások élénkítésére lépéseket tegyen" - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

2008. október 6.

A globális válság megérkezik Magyarországra. Az ország hetedik legnagyobb pénzintézete, az olasz központú UniCredit igazgatósága úgy döntött, hogy - 6,6 milliárd euró tőkeemelés mellett - felfüggeszti kelet-közép-európai fióknyitási terveit. Az UniCreditnek 100 fiókja van Magyarországon. A közelmúltban nyitották meg századik fiókjukat, amelyhez még 15-öt terveztek. Százhetvenezer magyarországi ügyfelük van.

2008. október 7.

Erős a magyar pénzügyi rendszer, a pénzügyi élet szereplői, akiket a kormány megkérdezett, nem tartanak a nemzetközi pénzügyi piaci válság közvetlen hazai hatásától - így válaszolt a parlamenti ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Varga Mihály (Fidesz) azon meglátására, hogy Magyarországot felkészületlenül érte a válság, a kormány költségvetési javaslata pedig alkalmatlan a kialakult helyzet orvoslására.

2008. október 10.

Az amerikai pénzügyi válság mára globálissá terebélyesedett és elérte Magyarországot is, ezért összefogott cselekvésre van szükség, hogy minél kevesebb kárt okozzon a magyar gazdaságnak - jelentette ki pénteken újságírók előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő nyilvánosságra hozza a válság kezelésére szolgáló 12 pontot.

2008. október 11.

Gyurcsány Ferenc - a jegybankelnökkel egyeztetve - 12 pontos intézkedéscsomagot javasolt az ellenzéki pártoknak a pénzügyi válság kezelésére. Gyurcsány Ferenc szerint az idei hiánycélt négyről 3,4, a jövő évi költségvetésben tervezettet pedig 3,2 százalékról 2,9-re csökkentenék. A pontok között szerepelt, hogy a kormány elhalasztaná az adócsökkentési programot és felfüggesztené az Új tulajdonosi programot. A miniszterelnök az ellenzéki pártoknak azt javasolta: kétharmados többséggel fogadják el a közpénzügyi csomagot, amelybe beleépítik az SZDSZ költségvetési plafonra vonatkozó indítványát továbbá azt, hogy a költségvetési tanácsra vonatkozó törvény vonatkozzon az állami alrendszerekre, illetve az önkormányzatokra is. A kormányfő azt kérte a társadalmi partnerektől, hogy függesszék fel a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat, és jövő júniusig tartsák szinten a bérek és a jövedelmek reálértékét.

Gyurcsány Ferenc szerint a nemzeti csúcsnak kellene meghatároznia az euró bevezetésének céldátumát is.
A közös fizetőeszköz bevezetésével foglalkozó testület viszont már elvileg működik - ráadásul azt is idén hozták létre.

 

Miniszterelnöki öngól
Magyarország helyzetét azért gondolják rosszabbnak a régió átlagához képest a külföldi elemzők, mert az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett segélykérésével szükségtelenül hívta fel magára a figyelmet - vélekedik több szakértő. Gyurcsány Ferenc hétfői bejelentése, miszerint az IMF és az Európai Bizottság kész Magyarország segítségére sietni, inkább ártott az országnak. Több elemzés úgy tartja, hogy ezért kerülhetett sor arra, hogy míg Európában emelkedtek az indexek, a magyar tőzsdén október 17-én is a pánik uralkodott.

 

2008. október 13.

Gyurcsány: a pénzügyi válság első támadását sikeresen kivédtük. Magyarország elsőként szervezte meg a régióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió támogatását azért, hogy "ne kelljen soha igénybe venni" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szükség van arra, hogy azok, akik az országot támadják, lássák, hogy Magyarországnak erős szövetségesei vannak, s nincs egyedül - tette hozzá a kormányfő a pénzügyi szakemberekkel folytatott megbeszélését követően tartott tájékoztatón.

2008. október 17.

A mai napra még sokáig emlékezni fogunk! - írta pénteken a Portfolio.hu. Nem tartott sokáig az öröm ma reggel, legalábbis a hazai parketten, ugyanis a nyitás után pár órával már zuhanórepülésbe kapcsolt a BUX. A történet érdekessége, hogy a nyugat-európai részvényindexe pluszban tartózkodtak, a régióban pedig jóval visszafogottabb eséseknek lehettünk szemtanúi, miközben a magyar tőzsde keményen szakadt - emlékeztetett a Portfolio.hu. Ebben a Fitch leminősítése játszhatta a főszerepet, mely végleg elkedvetlenítette a külföldi és a hazai befektetőket.

 

Sólyom László: A kormánynak kell döntenie és a felelősséget vállalnia
A miniszterelnök által összehívott tanácskozás "nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik" - fogalmazott az államfő annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemzeti csúcs összehívását szorgalmazta, amelyre a közjogi méltóságokat is meghívta.
Sólyom László kiemelte: örömmel hallja, hogy a pénzügyi válság elhárítása, illetve a következmények enyhítése összefogásra készteti a parlamenti pártokat. Ugyanakkor hozzátette: súlyos fenntartásai vannak a nemzeti csúcs néven összehívott tanácskozással kapcsolatban.
Ezekben a válságos időkben fontos, hogy a felelősségi viszonyokat nagyon tisztán látszódjanak - jelentette ki az államfő. Szerinte egy ilyen formátlan tanácskozás inkább elmossa, mintsem kirajzolja a felelősségi viszonyokat. Véleménye szerint éppen ilyen probléma az, hogy milyen feladatot bízna a miniszterelnök erre a testületre
.

 

(forrás: InfoRádió)

 

Kapcsolódó cikkek:

 

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.