Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 81 vendég böngészi
"A tegnap bűneit ne lehessen újra elkövetni!" | +videó Nyomtatás E-mail
2011. március 22.

Az elmúlt két évtizedben 23 új alkotmányt fogadtak el Európában, és ebből mindössze tíz alkalommal erősítették meg népszavazással az új alaptörvényt. Az alkotmányozás módja és formai kritériumai megfelelnek minden elvárásnak - fogalmazott Lázár János kedden a Parlamentben a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatának vitájának vezérszónoki felszólalásában.

 

Lázár János, frakcióvezető

 

A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, már korábban benyújtották az alaptörvény-javaslatukat, és a parlamenti frakciókat arra kérte, mérlegeljék a beadványt, majd szavazataikkal támogassák Magyarország új alaptörvényét.

 

Mint fogalmazott, az elmúlt napok eseményei sokszor hívták fel a figyelmet arra, hogy formai kifogások merülnek fel az alaptörvénnyel kapcsolatosan. Lázár János leszögezte: számára alapvető feltétel, hogy az eljárás jogilag kifogástalan legyen. Sokan úgy tartják, nincs szükség új alkotmányra, sokan pedig úgy, hogy nem legitim a folyamat - jegyezte meg a fideszes honatya, rámutatva: a két állítás egymás cáfolata. Ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, a 49-es Alkotmány részletesen szabályozza, hogy az új alkotmány elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

 

 

Lázár János kitért arra is, hogy az alkotmányozás során betartják a jelenlegi alkotmány rendelkezéseit, emellett pedig alkalmazkodnak a hagyományokhoz is. A honatya emlékeztetett, 1990-ben éppen a parlament iktatta ki a népszavazás intézményét az alkotmányozással kapcsolatban. A frakcióvezető elmondta azt is, az elmúlt két évtizedben 23 új alkotmányt fogadtak el Európában, és ebből mindössze tíz alkalommal erősítették meg népszavazással az új alaptörvényt. Az alkotmányozás módja és formai kritériumai tehát megfelelnek minden elvárásnak - fűzte hozzá.

 

Lázár Kövér László szavaira utalva arra figyelmeztetett, hogy lassan 21 éve alkotmányozás folyik a parlamentben. Mint fogalmazott, minden politikai erő megírta alkotmányozási elképzeléseit, már könyvtárnyi irodalma van ennek a témának. Hozzátette: a jelenlegi alkotmány ideiglenesnek tekinti magát, és mindez a nemzeti kerekasztal jegyzőkönyveiből is egyértelműen kitűnik. Véleménye szerint a rendszerváltás legfontosabb küldetése lett volna egy új alaptörvény elfogadása, mégsem történt meg. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy a múlt lezárásához szükséges az új alkotmány. "Hogy a tegnap bűneit ne lehessen ismét elkövetni" - jegyezte meg.

 

Az országgyűlési választások eredménye Lázár szerint nemcsak a többséget kötelezi jogainak gyakorolására, hanem a kisebbséget is. A honatya aláhúzta azt is, hogy a néptől kapott felhatalmazással élni nem opcionális lehetőség, hanem kötelesség. Mint fogalmazott az alkotmányozástól való távolmaradás a képviselői eskü megszegését jelenti, amivel az ellenzéki pártok egy része elárulta választóit. Ez egy zsákutca, és előbb-utóbb be kell, hogy lássák, vissza kell térniük az alkotmányozás folyamatába - mondta.

 

Lázár ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az október 26-áig tartó időszak megmutatta, van értelme és tere a vitának. Ugyanis addig az időpontig konszenzus és együttműködő légkör volt tapasztalható az előkészítő bizottságok ülésein. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a siófoki Fidesz-KDNP frakcióülés egyértelműen megmutatta, a kormánypártok képesek változtatni álláspontjukon. Mint folytatta, nem a kormánypárti képviselőknek kell kitalálni, mit gondol az ellenzék az alkotmányról, ezért személyesen nekik kell benyújtaniuk alaptörvénnyel kapcsolatos elképzelésüket.

 

A tervezet tiszteletben tartja a választói akaratot

 

Ebben az alaptörvényben semmi olyan nincs, ami önkényes, ami illegitim, és ami ellentmond a demokrácia játékszabályainak - folytatta Lázár János. Mint mondta, a tervezet számos, az elmúlt húsz évben megfogalmazott értéket elismer. A politikus két pontra hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet: a házasság és a család védelméről, valamint a magzati élet védelméről szóló passzusokra. Kiemelte, hogy ezekben az esetekben beemelték az elmúlt húsz év alkotmánybírósági joggyakorlatát.

 

Az alkotmány követi a nemzetközi, európai mintákat, a jogtörténeti hagyományokat, és tiszteletben tartja a választói akaratot - szögezte le. Hozzátette: az alkotmány tervezete pontról pontra megvalósítja azt a választási programot, amelyre a magyar választók szavaztak, és mások választási programjának részleteit is beépítették az előterjesztésbe.

 

Ránk hárul, minden fideszes és kereszténydemokrata képviselőre, hogy a kritikákat, észrevételeket is meghalljuk -hangsúlyozta a frakcióvezető. Ezzel kapcsolatban kitért a Nemzeti hitvallás ügyére, kijelentve, hogy van lehetőség civil hitvallásról is beszélni. Azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, melyek arra irányultak, hogy mit kell rögzíteni a preambulumban, elmondta, hogy 1989-ben azért nem született értékalapú, a múltat és a jövőt értékelő preambulum, mert azt ideiglenes alkotmánynak szánták.

 

Elkötelezettség a nemzeti összetartozás iránt

 

Ezt a nemzetet a legnagyobb bajban mindig a Szent Korona-tan, ez az eszme segítette át a nehézségeken - mondta a Szent Koronára való utalásokról szólva. Ugyanakkor hozzátette: "mi köztársaságban gondolkodunk, ez demokratikus meggyőződésünkből következik".

 

Mint fogalmazott, sokan vitát nyitottak arról is az elmúlt napokban, hogy politikai vagy etnikai nemzetről beszélnek-e az alaptörvény tervezetében. "Ez a vita nem több, mint a december 5-i szindrómának a megjelenése. Értem, hogy szégyellik magukat a határon túli magyarok iránt tanúsított magatartásukkal kapcsolatban, a 30 millió román-típusú negatív kampány miatt, de ettől még nincs joguk összekeverni a nemzeti összetartozás iránti elkötelezettségünket az üres, hőzöngő, kirekesztő magyarkodással" - húzta alá felszólalásában. Lázár János úgy fogalmazott, nemzeti, ugyanakkor európai alkotmányban gondolkodnak, a határok feletti Európa minden eszközével. Mi nemcsak azt mondjuk, hogy felelősséget viselünk, hanem a felelősséget vállaljuk is - utalt vissza a határon túli magyarokkal kapcsolatban a politikus Kövér László szavaira.

 

"Méltó a rendszerváltás örökségéhez"

 

Lázár János kitért az 1945-ös választásokkal kapcsolatos felvetésekre is. Ezzel kapcsolatban kijelentette: elismerik az akkori törekvéseket, de nem tudnak attól elvonatkoztatni, hogy 1945-ben Magyarország megszállt ország volt.

 

Divatos bírálati irány a centralizált demokrácia, a központosított törekvések emlegetése - folytatta felszólalását a Fidesz frakcióvezetője. Ez az alaptörvény-tervezet Európában is egyedülálló abban az értelemben, hogy a hatalommegosztásról világos definíciót ad - jelentette ki a kritikákkal kapcsolatban. Mint mondta, a hatalmi ágak kategorizálása, és függetlenségüknek alkotmányos garantálása olyan újítás az alaptörvény-tervezetben, amely méltó a rendszerváltás örökségéhez.

 

Lázár János szerint sok vitát válthat majd ki az értékteremtő munkáról, a kiegyensúlyozott, átlátható költségvetési gazdálkodásról szóló rész. "Valóban konfliktusba kerül a társadalom morális és jogi érzékével egy olyan helyzet, amelyben bevallottan lehet a költségvetés fenntarthatatlanságára, a hiányra hivatkozva hazug, félrevezető módon hatalomra jutni, mint ahogyan azt az elmúlt években megtapasztalhattuk" - emlékeztetett a politikus.

 

A frakcióvezető kijelentette, a jóléti államok útelágazáshoz érkeztek. Ki kell mondanunk azt az igazságot, hogy nemcsak az állam tartozik felelősséggel a polgárai iránt, hanem a polgárok is felelősséggel tartoznak az állam és egymás iránt. Ebből levezetve a tervezetben megjelenik az a svájci minta, amely azt tartalmazza, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ez a "maga bíró polgár" képét tükrözi, aki nem akar mindig az államra támaszkodni.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.