Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 60 vendég böngészi
Alap Magyarország lelki és szellemi megújulásához Nyomtatás E-mail
2011. április 19.

Az új alkotmány túlnyomó többséggel való megszavazásával Magyarország lett az utolsó volt kommunista ország, amely megszabadult közelmúltjának kísértetétől és saját szövegezésű alaptörvényt fogadott el - írta Navracsics Tibor. A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap kedden közölte a miniszterelnök-helyettes írását.

 

A miniszterelnök-helyettes rámutatott, az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét és a magyar nép alapvető értékeit. Az alaptörvény egyúttal felülvizsgálja és korszerűsíti azt a jogi keretet, amelyet a kommunisták alatt fogadtak el 1949-ben. Az 1989-es módosítások ellenére az eredeti szöveg sok helyen a mai napig fennmaradt.

 

Az új alkotmány tartalmával és az elfogadásának körülményeivel kapcsolatos bírálatokat sorra véve Navracsics Tibor alaptalannak nevezte azt az állítást, miszerint az alkotmányt sietve fogadták el, rámutatva, hogy az új alaptörvény 1989 óta célja a magyar kormányoknak, s hogy erről a vita 20 éve tart. A jelenlegi kormány már a 2010 áprilisi kampány idején megfogadta, hogy új alkotmányt fog elfogadni és az erről folytatott hivatalos konzultációk nem sokkal a választások után, tavaly júniusban megkezdődtek. Valamennyi magyar ellenzéki párt, számos szakértő és civil szervezet meghívást kapott a részvételre. A miniszterelnök-helyettes szerint a többség élt ezzel, és felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a munkához. Ennek során a kormány egy példátlan, nyilvános konzultáció keretében, 8 millió választóhoz küldött szét kérdőíveket, s a több mint egymillió választ belefoglalták a szövegezés folyamatába.

 

Navracsics hangsúlyozta: egyértelmű, hogy az új szöveg nem erodálja a demokratikus intézmények fékjeit és ellensúlyait, ahogy azt egyesek állítják. A magyar alkotmány megőrzi a törvényhozási, a kormányzati és a bírósági hatalmi ág közötti klasszikus megosztást, s fenntartja a parlamenti demokráciát és a jogállamiságot.

 

Az új alaptörvény egyben nagyon szükséges egyszerűsítéseket vezet be, például négyről egyre csökkenti az ombudsmanok számát, és megszünteti a legfelső bíróság és az alkotmánybíróság szerepkörei közötti átfedéseket. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság az a törvényszék lesz, amelyhez az állampolgárok végső esetben folyamodhatnak és nem lesz többé joga, hogy adó- és költségvetési kérdésekben ítélkezzen, ami jogosan a választott parlament hatásköre marad.

 

Navracsics rámutatott, hogy a kereszténységre és Szent Koronára való hivatkozás nem diszkriminatív jellegű, ahogy azt néhányan állítják, hanem pusztán annak elismerése, milyen fontos szerepe volt a kereszténységnek a magyar történelemben. Az effajta hivatkozás nem szokatlan az európai alkotmányokban és nem gátolja más vallások gyakorlásának szabadságát. Az új alkotmány valójában a magyar állampolgárok vallási, kulturális és vallási sokszínűségét ünnepli és védelmezi.

 

A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy az alkotmány teljes egészében magában foglalja az EU Alapvető Emberi Jogok Chartáját, így deklarálva az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz való jogot, a személyi biztonságot és a magántulajdon védelmét. Az alkotmány külön hangsúlyt fektet a gyermekek, az anyák, a fiatalok, az idősek és a fogyatékosok védelmére. Más európai alkotmányokhoz hasonlóan kijelenti, hogy házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre, az azonos nemű párokat ugyanakkor a bejegyzett élettársi viszony keretében a heteroszexuális párokkal megegyező jogvédelem illeti meg.

 

Az alkotmány ugyancsak kiemeli a család és az emberi élet védelmét, de a "család" fogalmát nem köti a házassághoz. Így az egyszülős családok a családtámogatás terén azonos jogokat élveznek, így az alkotmány nem is lehet világosabb az egyenlő jogok és esélyek iránti elkötelezettség kérdésében. Navracsics Tibor elmondta, hogy az élethez való jog kérdésében az alkotmány nem változtatja meg a jelenlegi jogszabályt és megerősíti az alkotmánybíróságnak a magzati életre vonatkozó határozatait.

 

Az etnikai diverzitással kapcsolatban az alkotmány kinyilvánítja, hogy az országban élő összes nemzetiség része a magyar politikai közösségnek, s védi ezek nyelvét, kultúráját, az anyanyelv használatának és az anyanyelvi oktatásnak a jogát, a szabad szervezetalapítás, valamint a helyi és az országos választásokon való részvétel jogát.

 

A határon kívüli magyarokkal kapcsolatban az új alkotmány kijelenti, hogy Magyarország felelősséget vállal minden, a határain belül és kívül élő magyarért, csakúgy, mint az előző alaptörvény. Az alkotmány a Magyarország határain kívül élő magyarok szavazati jogáról nem rendelkezik. A kérdés a választójogi törvényről folytatandó parlamenti vita témája lesz. Navracsics szerint a kormánypárti politikusok világossá tették, hogy ebben az ügyben azt elterjedt európai gyakorlatot kívánják folytatni, s valamilyen formában szavazati joghoz juttatnának minden magyar állampolgárt.

 

A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy az alkotmány szigorú szabályozást vezet be a közfinanszírozás terén, elejét véve annak, hogy bármely jövőbeni kormány ismét csődbe vigye az országot és emelje az eladósodás mértékét. A GDP 80 százalékát jelentő államadósságnak az évtized végig az 50 százalékra való csökkentése a kormány egyik fő célja.

 

Az új magyar alkotmány teljes összhangban áll az európai hagyományokkal, megerősíti Magyarország elkötelezettségét az egyéni szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett és megőrzi a magyar parlamenti hagyományokat és állami intézményeket. Ami a legfontosabb: az alkotmány lezárja az elmúlt 20 évet és magába foglalja az 1989-90-es politikai átmenet értékeit - összegezte írását Narvracsics Tibor.

 

(MTI-Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.