Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 33 vendég böngészi
Kinek a méltósága? Nyomtatás E-mail
2011. május 09.

Az Alkotmánybíróság (AB) eddigi működésének szinte összes lényegi ellentmondását felveti az a döntés, amelyet a 98 százalékos különadó ügyében pénteken írt alá a testület. A határozatot kilenc bíró látta el kézjegyével, az előadó Paczolay Péter, az AB jelenlegi elnöke volt, érintettsége miatt a korábbi elnök, Bihari Mihály nem vett részt az eljárásban.

 

Az elmúlt években számosan vettek fel nagy összegű végkielégítést, felmentési időre járó pénzt. Az érintettek egy része közvetlenül a jogszabály szerint részesült a juttatásokból, mert például közalkalmazott, köztisztviselő volt, mások különféle szerződések alapján tettek szert mesés bevételre. A 98 százalékos különadót az új Országgyűlés azt követően vezette be, hogy - még a kormányváltás előtti időkben - kipattant a BKV végkielégítési botránya. Baráti cégeknek, tisztviselőknek számolatlanul fizették a milliós, összességében milliárdos juttatásokat, miközben a közlekedési vállalat a működésképtelenség határára került. Az ügy összefüggött azzal a vagyonkezelési metódussal, amelyet a szocialista-szabad demokrata időkben a városháza alkalmazott, s amelynek nyomán a köztulajdon egyesek hitbizománya lett.

 

A BKV ügye persze csak modell: az akkori kormánypártok az állami és az önkormányzati javakat nyolc éven át az egész országban közprédának tekintették. A magánosítás többé-kevésbé szabályozott, visszaélésekkel tarkított korábbi formáit 2002-től a nyílt jogtalanság, az arcátlan pénzosztás és pénzszerzés váltotta fel. A Fidesz-KDNP ezt a korszakot akarta lezárni - ezért is választották meg -, s egy évvel ezelőtt megpróbálta összekapcsolni a jog és az erkölcs követelményeit. Érvényesíteni kívánta az igazságosságot. Egyebek közt a 98 százalékos adóról szóló jogszabállyal. Amikor az AB a törvény első változatát visszadobta, a parlament tavaly novemberben az alkotmányt is módosította. A bírák most ismét megsemmisítő döntést hoztak.

 

Az erkölcs és a jog az 1949. évi alaptörvény értelmezései során az Alkotmánybíróság gyakorlatában eddig szinte még sohasem találkozott. A rendszerváltozás utáni időszakot az állampolgárok többsége éppen azért nem tudja a sajátjának tekinteni, mert a jogrend elkülönült az erkölcsi normáktól. A most még hatályos alaptörvény nem volt képes megakadályozni az ország eladósítását, kifosztását, tönkretételét. Az AB mérlegében is mindenkor negatívum lesz, hogy nem oldotta meg a vagyoni kárpótlást, álszent módon rendezte az igazságtételt, és az ügynökügyekkel sem tudott mit kezdeni. A testület leginkább a közteherviselés alig szabályozott kérdéskörében mutatta meg erejét.

 

Jövőre a tervek szerint hatályba lép a nemrégiben elfogadott új alkotmány, az év végéig sarkalatos törvények rendezik a jogállami intézmények, köztük az Alkotmánybíróság jogkörét. Ez minden bizonnyal nagy változás lesz. A parlamenti többségnek remélhetőleg sikerül létrehoznia az új egyensúlyt, és megteremtenie a gazdasági, társadalmi stabilitást. A bírák egyébként most azt mondták: a bevallással lezárt adóévekre jogszabály alapján kifizetett jövedelem megadóztatása sérti az emberi méltóságot, hiszen a megszerzett pénz, a tulajdon az emberi méltóság anyagi alapja. A 2005 és 2009 közötti különadó ezért visszajár. A 2010-es esztendő 98 százalékos adója ugyan nem ellentétes az emberi méltósággal, de jogtechnikai okból nem tartható fenn.

 

A kormánytöbbség új törvénytervezetet akar megszavazni. Azt előre nem tudjuk, sikerül-e végül megfelelnie az AB szempontjainak, de az bizonyos, hogy a bírói döntés egyik megállapítása örök érvényű: a pénz, a tulajdon az emberi méltóság anyagi alapja. A kérdés csak az, hogy kinek a méltóságáról van szó.

 

(Kulcsár Anna, Magyar Nemzet)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.