Névnap

Ma 2017. december 16., szombat, Etelka és Aletta napja van. Holnap Lázár és Olimpia napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 78 vendég böngészi
"Időnként balhéba keveredem" - interjú Lázár Jánossal Nyomtatás E-mail
2011. május 20.

 

Nem konfliktuskerülő típus, időnként balhéba keveredik, aminek következményei vannak - ezzel magyarázta az origo-nak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hogy miért érte számos bírálat az elmúlt hónapokban.

 

Lázár János

 

Lázár azt mondta, voltak konfliktusai kormánytagokkal is, de ezeket meg tudták beszélni, annak ellenére, hogy szerinte a Fideszben nem működik jól az egyeztetés kultúrája. Lázár beszélt arról is, hogy miért kellett várni két napot a kormánynak a nyugdíj visszavételéről szóló magyarázatára.

 

- Az elmúlt egy évben több támadás is érte, az autója miatt, illetve azért, mert egy 2008-as hódmezővásárhelyi önkormányzati ülésen úgy fogalmazott, hogy "akinek semmije sincs, az annyit is ér". Természetesnek tartja, hogy egy kormánypárti frakcióvezetőt ennyi bírálat ér?

 

- Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője iránt mindig nagy a közfigyelem, ez az elmúlt húsz év tanulsága. Másrészt pedig a személyiségem általában vonzza a bajt.

 

- Mire gondol?

 

- Nem vagyok egy konfliktuskerülő típus, időnként balhéba, vitákba keveredem, aminek nyilván vannak következményei. Vannak, akik kerülik a konfliktusokat, és vannak, akiket megtalál a baj. Azt hiszem, én az utóbbiak közé tartozom. Ráadásul új ember is voltam a frakcióvezetésben és az ilyen jellegű politikai tevékenységben, hiszen országos szintű politikai munkát nem vállaltam korábban.

 

- Az áramátvételi rendszerről szóló javaslatnál is komoly konfliktust vállalt, szembement a kormány döntésével. Kinek az ötlete volt a javaslat?

 

- Volt egy döntés decemberben, ami úgy tűnt, hogy a vitát lezárja, de valójában nem zárta le. 2010 decemberében egy olyan döntés született, amely több képviselőtársam szerint is csak félmegoldás volt. A miniszterelnök végül befogadta azt a kezdeményezésünket, hogy erről beszéljünk újra. Olyan kérdéseket vitathattunk meg, hogy mitől drágább az áram Magyarországon, mint a környékbeli országokban, miért vágnak ki rengeteg erdőt a zöldenergiára hivatkozással, és miért átláthatatlan és igazságtalan ennek az egésznek a finanszírozása.

 

Lázár János

 

- Végül mégis visszavonta a javaslatát, és visszalépett.

 

- Kötöttünk egy kompromisszumot arra, hogy felülvizsgáljuk a kérdést, ez most zajlik, és újra lesz minden szabályozva. Nem hiszem, hogy visszaléptem belőle, ebben az ütközetben győzelemmel felérő kompromisszumot sikerült elérni.

 

- Miután a múlt héten újraválasztották a frakció élére, egy fideszes képviselő arról beszélt nekem, hogy frakcióvezetőként nem húzta ki magát a kényes ügyek mögül, sőt szinte kamikaze módjára vállalta azokat. Tudatosan vállalta fel az olyan nehéz ügyeket, mint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a nyugdíjtörvény, a 98 százalékos különadó, vagy ezekhez más nem akarta a nevét adni?

 

- Olyan ügy mögé nem állok, amelyben részben vagy egészben nem hiszek. Ezeket a frakcióval, a miniszterelnökkel és a kormánnyal részletesen át szoktuk beszélni. Minden előbb említett ügyben vannak olyan érvek, amelyek a fellépést vagy a beavatkozást indokolják. A kötelező áramátvételi rendszer ügyében például megtehettem volna, hogy más képviselőre szignálom az ügyet, de nem szeretem egyetlen képviselőtársamat sem a falnak vezetni. Nem vagyok olyan típusú ember, aki a saját politikai jövője miatt másokra sózza a nehezebb és kellemetlen ügyeket.

 

- Benyújtója volt a kedvezményes nyugdíjak visszavételéről szóló alkotmánymódosításnak is. Több fideszes képviselő arról beszélt az [origo]-nak, hogy amikor benyújtotta a javaslatot pénteken, akkor el kellett volna mondani, hogy ez csak a rendvédelmi dolgozókat érinti, így elkerülhetőek lettek volna a kritikák. Ezt miért csak hétfőn tették meg?

 

- Fontos dolog, hogy emberek számára egyértelműen beszéljünk. Az alkotmánymódosítás is önmagáért beszél. Péntek délután és a hétvégén sikerült a kormánnyal egyeztetni, és ott megállapodtunk bizonyos feltételekben, amelyeket a frakció hétfőn megerősített.

 

- Pénteken akkor még nem volt fix, hogy csak a rendvédelmi dolgozókat érinti a javaslat?

 

- Párhuzamosan mentek a dolgok, péntek délután Fidesz elnökségi ülés volt, a miniszterelnök úrral is találkoztam, és ekkor adtuk be a módosító indítványt. Még a hétvégén is zajlottak egyeztetések, mert mindenféleképpen fontosnak tartottam, hogy minél hamarabb határozzuk meg, hogy kire fog vonatkozni, vagy pontosan mondjuk meg, melyik az a kör, amelyik a szabályozásba beleeshet. Ez se biztos, hogy így lesz, de szűkítsük le a fókuszát a dolognak. Egy régi kiváltság felszámolása mindig érdekeket sérthet, ugyanakkor itt több dologról van szó. Egyrészt Magyarország bizonyos részein vannak közbiztonsági problémák, ahova rendőrök kellenek. Másrészről három és fél millió ember tartósan nem tud önmagáról és még hat és fél millió társáról gondoskodni. Húsz éve nem tudjuk megoldani azt a problémát, hogy folyamatosan csökken az aktívak és nő az inaktívak száma. Azt az elvet mindenhol érvényesíteni kell, hogy aki tud, az munkaképességének és egészségének megfelelő mértékben dolgozzon. A képviselőtársaimmal együtt azt szerettük volna elérni, hogy egy keretet szabjunk a folyamatban lévő vitának. Így most már mindenki világosan láthatja, hogy mi a kormány célja!

 

- Egyes döntések körül komoly viták voltak még a frakción belül is, ilyen volt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése. Mennyire volt nehéz ezeket a vitákat mederben tartani egy 225 fős frakcióban?

 

- Sokat jelent ilyenkor, hogy az embernek van helyi politikai tapasztalata, vezényelt már le helyi háborúkat, helyi belviszályokat próbált megoldani, és hozott létre kompromisszumokat. Minden vitának teret és helyet biztosítok a frakcióban.

 

- A frakcióülésen mindenki előtt, vagy négyszemközt a képviselőkkel?

 

- Mind a kettőre nyitott vagyok, rendszeresen beszélgetek képviselőtársaimmal, de 227 embernél ez nagyon nehéz, és ez a szívfájdalmam. Egy kis frakcióban sokkal szorosabbak a személyes viszonyok, egy nagyobb frakcióban csoportok vannak, belső érdekek, lobbicsoportok, szakmák, orvosok, pedagógusok, vidékiek, mezőgazdászok, urbánusok, budapestiek, polgármesterek. Az a legszebb része a munkámnak, ha alkalmanként hosszan tudok személyesen beszélni velük. Fontos, hogy legyen személyes kapcsolat, és erre próbáltam odafigyelni. Azzal kezdtem a munkámat, hogy minden képviselővel beszéltem, amikor megválasztottak, és azzal folytatom, hogy most is mindenkivel sort kerítek erre. Ezek a napi munkától független, nagyobb lélegzetvételű beszélgetések.

 

- Nem volt olyan pont, amikor azt érezte, hogy elszakadt a cérna, és nem bírja tovább?

 

- Nem, alapvetően élvezem a vitákat. Az önkormányzatok világában például nagyon sok konfliktus van, a kormánynak, a pénzügyeseknek, az önkormányzatoknak más az álláspontja. Más az érdeke a falvaknak, mint a megyei jogú városoknak, a megyéknek, mint a nagyobb városoknak, Budapestnek, mint a kerületeknek. Rengeteg érdekellentét szövi át az önkormányzatok világát. Minden hétfőn leül 70-80 parlamenti képviselő, és az éjszakába nyúlóan beszélgetünk. Ezek az egyeztetések kellenek ahhoz, hogy mederben tudjuk tartani az említett vitákat, indulatokat.

 

- Ki ez a 70-80 képviselő?

 

- A Fidesz frakciójából 70-80 polgármester, megyei közgyűlési elnök.

 

- Ők akkor a frakciótól külön is szoktak konzultálni?

 

- Igen, hétfőnként előkészítendő a nagy önkormányzati törvénycsomagot. Ekkor mindenki elmondhatja, hogy mi fáj neki. Ilyenkor ott van az államtitkár is, és vele együtt keressük a kompromisszumokat. Ez a hétfő késő esti program, most már az ötödiken vagyunk túl, és van is eredménye. Hiányzik a Fideszből és a magyar politikából az egyeztetés kultúrája, ez a házon belüli és a házon kívüli egyeztetést is jelenti. Nekem most egyelőre a házon belüli egyeztetések jelentik a legnagyobb feladatot, aztán ahogy a sarkalatos törvények haladnak előre, ezeket még jobban erőltetni kell.

 

- Tarlós István jelen van ezeken a hétfői összejöveteleken?

 

- Nem, mert nem parlamenti képviselő.

 

- Az emberi kapcsolataira mennyire nyomta rá a bélyegét, hogy több konfliktusos témát is vállalt? Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel például állítólag jó a kapcsolata, sőt szerepe volt abban is, hogy frakcióvezető lett, ennek ellenére...

 

- Főként abban volt szerepe, hogy az országos politika iránt elkezdjek érdeklődni, hiszen 2006-ban ő teremtette meg annak a lehetőségét, hogy bizottsági elnök legyek, ő nyitotta meg ezt a pályát számomra.

 

- Ennek ellenére az elmúlt hónapokban mégis többször konfrontálódott vele.

 

- Több alkalommal is voltak vitáink. Intellektuálisan a legfelkészültebb emberek egyikének tartom. A politika részletkérdéseiben van, hogy néha nem értünk egyet, de azt hiszem, hogy ezt jól tudtuk kezelni.

 

- Például decemberben a Médiahatóság rendeletalkotási jogában nem értettek egyet, februárban pedig egy interjúban arról beszélt Navracsics, hogy nagyobb fegyelemre lenne szükség a frakcióban. Ezek nem befolyásolták a kapcsolatukat?

 

- Nem gondolom. Nagyon intelligens embernek tartom, és tudni kell, hogy amikor ennyi ügy van, nem mindennel ért feltétlenül egyet az ember. Sok esetben sikerült jól összecsiszolnunk az álláspontunkat. Ha két embernek nem egyezik meg az álláspontja, és ezt vállalják és megbeszélik, az sokkal jobb, mint ha valaki duzzog. Nem kell attól félni, hogy néha mást gondolunk a világról. Egy ekkora pártban több párt van, egy ekkora pártnak annyiféle értéket meg erényt, hibát kell összefognia, ezért elképzelhetetlen, hogy mindenről ugyanazt gondoljuk. Sok mindenről egyet gondolunk és a hajóink egy irányba haladnak, ez a legfontosabb, de sok részletkérdésben másképp látjuk a világot. Ez a munkám legnehezebb része. Hogyan lehet ennyi szempontot ötvözni és ebből törvényeket létrehozni.

 

- Navracsicson kívül volt más is, akivel korábban jobb kapcsolata volt, frakcióvezetőként viszont már kevésbé?

 

- Vannak ilyen helyzetek, de ezeket lazábban kezelem. A munkám sok konfliktussal jár, de azokat nem tekintem személyes ügynek. Hiszek abban, hogy a személyes viszonyok nagyon fontosak, és különbséget kell tenni a politikai, szakmai viták és a személyes korrektség között. Személyes tekintetben mindenkivel igyekeztem korrektnek lenni az elmúlt egy esztendőben, és erre törekszem a jövőben is.

 

- Az évértékelőjében azt is mondta, hogy "a frakció megbízható szövetségese volt a kormánynak, azonban időnként keménységet is képviselt a frakció, többek között befelé is". Mire célzott?

 

- Voltak ügyek, amikor a frakció a sarkára állt, például az áramátvételi rendszer ügyében. De a semmisségi törvény miatt is, amelyet a belügyminiszter és részben a miniszterelnök is fenntartássokkal fogadott. Mi pedig azt mondtuk, hogy a 2006-os ügyeket csak abban a formában lehet lezárni, ha azokat az ítéleteket megsemmisítjük.

 

- A kormány azt képviselte, hogy ne legyen ennyire erős a tervezet?

 

- Így van.

 

- A kormány először nem is támogatta a semmisségi törvényt?

 

- Nálunk annyiféle egyeztetés, megbeszélések sora van, ahol a vélemények ütköznek, hogy ezek nem szoktak így a sarkára állítva megjelenni, hogy támogatja-e vagy nem támogatja. A semmisségi törvényről például volt szó frakcióülésen. A képviselők voltak azok, akik azt mondták, hogy rendőri szempontok ide vagy oda, mi elsősorban azoknak szeretnénk elégtételt szolgáltatni, akiket 2006 őszén a hatalom megalázott. A miniszterelnök akkor fenntartásokkal ugyan, de tudomásul vette a képviselők akaratát.

 

- Frakcióvezetőként tagja a Fidesz elnökségének is. Forrásaink szerint az ellenvéleményeit, kritikáit inkább itt szokta megfogalmazni.

 

- Nagyon fontos, hogy egy ember véleménye, fönntartásai nem a széles nyilvánosságra tartoznak az ügyeknek ebben a stádiumában. Nem tekintem a frakciót széles nyilvánosságnak. Minden frakcióülésen őszintén és bizalmasan beszélek a képviselőtársaim előtt, és ezt a légkört szeretném fenntartani. Ugyanez vonatkozik az elnökségre is: azért ül ott az ember, hogy szempontokra, kockázatokra figyelmeztessen mindenkit. Az elmúlt egy esztendőben a miniszterelnök is elvárta azt, hogy a frakció képviseletében a véleményünket összegezzem. Ez csapatmunka.

 

- A viták keményebbek az elnökségben, mint a frakcióban?

 

- Nem. Én voltam az új ember, mert a régiek nagyon összecsiszolódott csapatot alkotnak, így nagyon tanulságos dolog volt látni, hogyan működik a Fidesz legfontosabb döntéshozó szerve. Jó példa az alkotmányozás. Nem éles viták vannak, hanem nagyon érdekes, intellektuális párbajok folynak. Ehhez az embernek fel kell vérteznie magát, fel kell készülnie. Nem véletlen, hogy azok az emberek, akik a Fidesz elnökségének választott tagjai, többségében már huszonvalahány éve a politikában és a Fidesz vezetésében vannak. Nyilván valamit tudni kell ahhoz, hogy az ember ott legyen, és főként maradni tudjon.

 

- Az április eleji, a frakció tavalyi teljesítményét értékelő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "önkritikusnak kell lennem a külföldi sajtóval való kommunikáció tekintetében". Mi csúszott félre?

 

- Nem mértük fel annak a jelentőségét, hogy a világ az elmúlt években jelentősen megváltozott. Az, hogy Magyarország az EU tagja, többet jelent egy szerződésnél. Jelenti azt is, hogy egy közös gazdasági és társadalmi erőtérben vagyunk, ahol a mi mozgásunknak van következménye, és mások figyelnek erre. A politikai belháború más hadszínterekre is kivihető, a szocialisták és az LMP is ezt csinálja: nem a belső frontokon vívja meg a csatákat, hanem próbál bennünket harcra kényszeríteni a külső hadszíntereken. Ez az európai politikához teljes egészében hozzátartozik, ezt más pártok is művelik, még ha nem is tartom a nemzet vagy az ország szempontjából helyesnek.

 

- Mit kellett volna másképp csinálni?

 

- Talán nem gondoltuk azt, hogy ennek ilyen súlya van, hogy a döntéseinkre ennyire odafigyelnek, vagy hogy ennyire fel lehet rá hívni a figyelmet. Ennek a jelentőségét a frakció részéről alábecsültük. Ebben segíthetnek azok a kétoldalú kapcsolatok, amelyek a német CDU-hoz, a brit konzervatívokhoz fűznek bennünket, csak nem éltünk eddig velük.

 

- Az elmúlt egy évből mire a legbüszkébb, és mire a legkevésbé?

 

- Büszke vagyok arra a munkára, amelyet az elmúlt egy évben a frakciótársaimmal elvégeztünk, az azonban már nem tölt el ekkora örömmel, hogy az ellenzéki képviselőkkel nem sikerült egy új munkakultúrát és egy új stílusú, eredményesebb munkaviszonyt kialakítani. De még nem tettem le erről.

 

(origo.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.