Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 26 vendég böngészi
Kilapátolják a pénzt az országból Nyomtatás E-mail
2011. május 23.

Jelentősebb mértékben kell növekednie a hazai gazdaságnak ahhoz, hogy javuljon a magyar lakosság közérzete, a megtermelt jövedelem jó része ugyanis számos csatornán át kiáramlik az országból - mondta a Magyar Hírlapnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A pénzszivattyú nemcsak a hazai, hanem az uniós pénzeket is érinti, amelyek nagy része visszament a "feladónak".

 

A pénzügyi egyensúly megteremtése mellett a gazdasági növekedés gyorsítását tartja a legfontosabbnak a kormány. Az optimista forgatókönyv szerint az idén 3,2, míg jövőre 3,6 százalékkal bővül majd a bruttó hazai össztermék (GDP). Jelentős többletet kell termelni ahhoz, hogy a lakosság közérzete is kedvezőbb legyen, mi­után a megtermelt jövedelem nagy része kiáramlik az országból - mondta a lapnak Parragh László. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, kamatterhekre a GDP négy-öt százalékát költi el az állam és az önkormányzati szektor évente, s ebben még nincs benne a szintén eladósodott lakosság és az üzleti szféra. Jelentős összegek hagyják el az országot csak az árfolyamveszteség következményeként is. Ezen a téren az elmúlt két évben a lakosság bukta a legnagyobbat, a következő bomba az önkormányzatoknál robban majd. Ha a svájci frankban eladósodott helyhatóságok most realizálnák veszteségei­ket, harminc százalékkal több pénzt kellene visszafizetniük, mint amennyit felvettek.

 

Ha sorra vesszük az ágazatokat, akkor ott is azt látjuk, hogy irdatlan összegeket visznek ki egyes gazdasági szereplők az országból - folytatta az MKIK elnöke. A kereskedelemben ez főként azokra a társaságokra igaz, amelyek tulajdonosai több mint ötven százalékban külföldiek. A multinacionális cégek magyarországi, illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek, nem beszélve arról, hogy jelentős piacokat szereztek. Csak egy példa: a 2004-es uniós bővítés óta Németország élelmiszer-kivitele több mint harminc százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a láncokon keresztül jelentős arányban áramlottak be térségünkbe német termékek. Ez hatással volt a magyar feldolgozóiparra, mezőgazdaságra is, s termelőink részben elvesztették piacaikat.

 

Parragh László szerint a pénzügyi szektoron keresztül szintén nagy összegek folynak ki az országból. A külföldi bankok magyarországi befektetései 2003-2008 között 155 százalékos megtérülést mutattak. Ráadásul nálunk magasabb kamatmarzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Nemcsak a hitelekért kell hazánkban többet fizetni, hanem az energiáért is. Közműveink külföldi tulajdonba kerültek, a privatizációval monopóliumok jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ma már nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint Németországban, de többe kerül a telefon és az internethasználat is, mint Nyugaton.

 

Parragh szerint mindez azt mutatja, hogy hazánkban kevésbé szigorú a szabályozás, s nem olyan éles a verseny, mint külföldön. Minél fejlettebb a gazdaság, annál inkább féken tudja tartani a monopóliumokat, így nekünk ezen a téren is fejlődnünk kell - magyarázta az elnök, aki szerint szükségünk van a külföldi tőkére, de meg kell tanulnunk a saját érdekeinket is érvényesíteni úgy, ahogy ezt a németek vagy éppen az osztrákok teszik. Mindez egészen kis dolgokban is megmutatkozik. A kamara vezetője példaként említette: egy magyar pálinkafőző ki akart menni a bécsi karácsonyi vásárra, hogy ott árulja a termékeit. Mire azonban megkapta a szükséges engedélyeket, január lett.

 

A gyenge érdekérvényesítés és a források kiáramlása nemcsak a hazai pénzek, hanem az uniós támogatások esetében is megmutatkozik. Ennek következménye, hogy nem érzik a hazai vállalkozások a lehívott brüsszeli ezermilliárdokat. Parragh László úgy látja, a támogatásokat jelentős részben olyan termékek vásárlására költöttük, amelyeket nem a magyar ipar állít elő. Ez igaz például a víztisztító berendezésekre, a közösségi közlekedés járműveire is. Az uniós pénzek jó része így visszaáramlott a nyugati országokba. Jól mutatják ezt az autópálya-építések is. Ezeket a beruházásokat rendre külföldi cégek nyerik el. A pénzek három-négy fővállalkozón keresztül futnak át, mire abból valami jobb esetben eljut a magyar alvállalkozókhoz. Gyakori, hogy a külföldi társaság projektcéget hoz létre, amellyel azonnal limitálja a felelősségét. Általában ezekben az esetekben maradnak végül pénz nélkül az alvállalkozók.

 

A helyzet megváltoztatásához nemcsak jogszabályokra, hanem a gondolkodásmód megváltoztatására van szükség. Egy osztrák önkormányzat sohasem engedné meg, hogy a közbeszerzésén magyar cég nyerjen. Finom manipulációkkal eléri, hogy ausztriai vállalkozás fusson be győztesként - tette hozzá végezetül a kereskedelmi kamara elnöke.

 

(Magyar Hírlap-Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.