Névnap

Ma 2017. november 21., kedd, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 64 vendég böngészi
Európában ilyen még nem volt! Nyomtatás E-mail
2011. május 23.

 

Forradalmi áttörést jelent a hazai sportfinanszírozás területén a kormány által kidolgozott társasági adókedvezményről szóló törvényjavaslat - jelentette ki a Fidesz.hu-nak adott interjújában Bánki Erik, a Parlament Sport- és turizmus bizottságának elnöke. A fideszes szakpolitikussal a hazai sportélet helyzetéről, a finanszírozási állapotokról és a londoni kvóták számáról beszélgettünk.

 

- Orbán Viktor a tavalyi országgyűlési választásokat követően deklarálta, hogy a sport a nemzeti együttműködés kormányának stratégiai ágazata. A gyakorlatban mit jelentett ez a vállalás az elmúlt egy év alatt?

 

- Szükség volt erre a vállalásra, hiszen az elmúlt húsz év egyik nagy vesztese a sport volt. Kiemelkedő támogatói, a volt szocialista nagyvállalatok tönkrementek a rendszerváltást követően, sőt az állam is fokozatosan kivonult ebből a szektorból. Az első lökést 1999-ben a sportminisztérium létrehozása, illetve egy komolyabb költségvetési támogatás jelentette. Ez a szemléletváltás 2002-ig egy viszonylag áldott állapotot teremtett a sportfinanszírozás területén, azonban a szocialista kormányok alatt folyamatosan leépült a pénzügyi dotáció. Míg 2002-ben 26 milliárdot fordított az állam sporttámogatásra, addig 2010-re ez az összeg 16 milliárd forintra csökkent.

 

Bánki Erik

 

Tavaly májusban szinte az első döntések között rendelkeztünk arról, hogy a Bajnai-kormány által elvett egymilliárd forintot visszaadtuk a verseny- és szabadidősport számára, 2011-re pedig közel megdupláztuk a költségvetési támogatást, ami ennek köszönhetően 30 milliárd forintra emelkedett.

 

- Május elején egy sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a társasági adókedvezményről szóló törvényjavaslat forradalmi áttörést jelent a hazai sportfinanszírozásban. A Népszava azonban néhány napja címlapján közölte: elmeszelték a sporttörvényt...

 

- Amit azon a tájékoztatón elmondtam, annak minden szava megállja a helyét. Meglepett Dénes Ferenc sportközgazdász nyilatkozata, ennél felkészültebb embernek ismertem meg. Hét hónapos nagyon szigorú és szoros egyeztetés folyt az Európai Bizottság és a kormány (A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkársága, a NEFMI sport államtitkársága és a támogatásokat vizsgáló iroda tárgyalt magyar részről) között. Annyira sikeres volt a párbeszéd, hogy hét hónap alatt az intézkedési csomag 90 százalékában megegyeztünk, ez pedig azt jelenti: hivatalos eljárásra nem kell kiküldeni Brüsszelbe az anyagot. A profi csapatokat leszámítva, az összes látvány csapatsportág sportegyesületi támogatásáról (Az igazolt játékosok 90 százaléka amatőr csapat tagja - a szerk.), létesítményeik finanszírozásának 70 százalékáról és a teljes utánpótlás vertikum dotációjának 90 százalékáról döntöttek.

 

A jövő héten nyújtjuk be a törvényjavaslatot a Parlament elé, és reményeim szerint június 15-én életbe is léphet az a törvény, ami az első adótámogatásra épülő sportfinanszírozási rendszer lesz az EU-ban.

 

- És mi a helyzet a "fennmaradó 10 százalékkal"? Miben nem sikerült megegyezni az Európai Unióval?

 

- Elsősorban a profi csapatok támogatásáról más a véleményünk az Unióval. A játékosok fizetése mellett a gyúrók, az edzők, az irodai dolgozók, illetve a pályafenntartásai költségekről szóló kérésünket nem fogadta el Brüsszel. Jelenleg mérlegelés alatt áll, hogy hivatalos eljárást akarunk-e kezdeményezni, vagy elfogadjuk a javaslatukat, mely szerint 3 év alatt 200 ezer eurónyi támogatást vehetnek igénybe, emellett különböző képzésekre lehet újabb 60 százalékos mértékben támogatást igényelni, ami részben a működési költségeket fedezheti. A létesítmények 70 százalékos támogatási arányát az EU 50 százalékban tartaná elfogadhatónak. Tekintettel arra, hogy Magyarország az unió soros elnöke, a bizottság is törekszik arra, hogy ezekre a kérdésekre pontot tegyünk június végéig.

 

Bánki Erik

 

- Idén Gödöllőn az uniós elnökség keretében informális sportminiszteri értekezletet tartottak. Milyen tapasztalatokkal zárult a megbeszélés?

 

Czene Attila államtitkár beszámolója szerint Gödöllőn napirenden volt az adókedvezmény kérdése, és számos ország érdeklődött a hamarosan bevezetésre kerülő új rendszer iránt. Történt ugyanakkor egy jelentős előrelépés sportgazdasági tekintetben is. A sport korábban nem tartozott az EU támogatott köréhez, ami a gyakorlatban azt jelentette, eddig nem léteztek a sport fejlesztésére kiírt pályázatok, azonban a 2014-2020-as fejlesztési programra ez a helyzet megváltozna. Az erre fordított pénz nagyságrendjéről egyelőre nem esett szó, azonban az elvi döntés megszületett. Emellett május 20-án lesz egy európai bizottsági ülés is, ahol napirendre kerül az utánpótlás kérdése. Itt elsősorban a játékos ügynökök működésének korlátozása és a fiatal játékosok védelme lesz a középpontban.

 

- A sporttörvény előzetes vitájában a Fidesz javaslata szerint a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) bíznák a sportfinanszírozás elosztását. Miért van erre szükség?

 

- Már tavaly decemberben beadtunk egy módosító indítványt, aminek köszönhetően megvalósult az egycsatornás finanszírozási rendszer: a teljes sporttámogatás a MOB-on keresztül jut el az egyesületekhez. Most egy újabb változás mellett döntöttünk, és azt a Wesselényi közalapítványt, ami a sportolói és edzői ösztöndíjak kifizetéséről döntött, megszüntetjük, és szintén integráljuk a MOB alá.

Az új rendszer kialakítására azért volt szükség, mert a korábbi struktúrára a "teljes káosz" kifejezés volt a legtalálóbb. Az állam külön finanszírozta a szövetségeket, az egyesületeket, de emellett egyedi megállapodások is születtek különböző köztestületekkel. Ez az állapot véleményem szerint elfogadhatatlan volt. Álláspontunk szerint a sport irányítását társadalmasítani kell, a civil szférára felelőssége és lehetősége megállapítani a verseny-, az utánpótlás, a szabadidős és az diáksport támogatási mértékét.

 

- Ahogy korábban említette, 2011-re közel duplájára emelték a sporttámogatás mértékét. Mit gondol, mikorra lehet valódi hatása a szemléletváltásnak a magyar sportéletben?

 

- Példaként említeném a Bozsik-programot (2000 és 2003 között működött), ami négy év alatt azt a korosztályt termelte ki magából, akikkel az utánpótlás labdarúgó világbajnokságon Egyiptomban bronzérmet szereztünk. E minta alapján indult el az elitakadémiai képzés később az MTK-nál és több másik egyesületnél is. Ha akkor négy esztendő elég volt egy ilyen látványos siker eléréséhez, akkor azt gondolom, 4-5 évnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy ismét lendületet kaphasson a sportélet hazánkban.

 

- A Ferencváros labdarúgó csapata a tavasz folyamán toborzót tartott a gyerekeknek. Néhány évtizede ezrek zarándokoltak el a Népligetbe, idén ötvenen voltak. Mivel lehetne a legfiatalabb generációt a sportra ösztönözni?

 

- A XXI. században már számos alternatíva adott egy gyermek számára: informatika, nyelvtanulás vagy éppen művészeti képzés. A sport kizárólag akkor tud versenyképes maradni, ha az infrastruktúra színvonalában, az edzők képzettségében és perspektívában legalább annyit tud nyújtani, mint a konkurencia. Ehhez pedig először is rendezett körülményekre van szükség. A Fradi esetében nem csodálkozhatunk az alacsony érdeklődési szinten, hiszen az elmúlt években botrányok sorozatáról, a klub megszűnéséről, kizárásokról hallottunk. Az adókedvezmény rendszere is a biztonságot szolgálja. Kizárólag ott alkalmazható ugyanis, ahol nem színlelt szerződésekkel foglalkoztatják a játékosokat, és ahol auditált mérleg biztosítja az átlátható anyagi hátteret.

 

- Egyelőre négy olimpiai kvótánál tart Magyarország. Mekkora lesz ön szerint a magyar csapat létszáma Londonban jövőre?

 

- Mindenképpen száz fölötti csapatban gondolkozom. Nem könnyű a helyzet! Egyértelműen látszik, évről évre jelentősen erősödik a konkurenciaharc, miután egyre több országban ismerték fel, hogy a nemzeti öntudat erősödése mellett a nemzetgazdaságra is mekkora hatással vannak a sportsikerek. A 2010-es világbajnokságon a franciák szerzett pont nélkül estek ki a csoportkörből Dél-Afrikában, ami több mint egymilliárd eurós veszteséget okozott az ország gazdaságának. Az utolsó pillanatban vagyunk ebben a versenyben, hogy minél eredményesebben tudjunk szerepelni. Reményeim szerint Londonban 130-140 magyar olimpikon küzd majd az aranyakért.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.