Névnap

Ma 2017. szeptember 22., péntek, Móric napja van. Holnap Tekla és Líviusz napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 40 vendég böngészi
Orbán a rendszerváltás utáni legnépszerűbb miniszterelnök Nyomtatás E-mail
2011. május 25.

Orbán Viktor a rendszerváltás utáni legnépszerűbb miniszterelnök - derült ki a Nézőpont Intézet 2011. február 7. és 10. között készült közvélemény-kutatásából. A magyarok 36 százaléka szerint Orbán Viktor volt az ország szempontjából legjobb kormányfő az elmúlt húsz évben, miközben a szétesőben lévő baloldal korábbi miniszterelnökei közösen sem érik el a jelenlegi miniszterelnök népszerűségét.

 

Miniszterelnöki munka

 

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a második Orbán-kormány egy évvel ezelőtt a gazdaság talpra állítása mellett a húszéves demokrácia működészavarainak feloldását és a társadalmi igazságérzet konfliktusoktól sem mentes helyreállítását tűzte zászlajára. A kijelölt feladat nem könnyű, de teljesülése sikeresnek látszik, hiszen a kormányfő megítélése a rendszerváltás utáni kormányfőkkel összevetve kimagasló. A magyarok 36 százaléka szerint Orbán Viktor volt az ország szempontjából legjobb miniszterelnök az elmúlt húsz évben; a politikai emlékezetben Antall József került a második (13 százalék), Bajnai Gordon és Horn Gyula pedig megosztva a harmadik helyre (10-10 százalék).

 

Sőt a szétesőben lévő baloldal korábbi miniszterelnökei közösen sem érik el Orbán Viktor népszerűségét (Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc 4, illetve 3 százalékkal a lista sereghajtói). Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor azt is bebizonyította a többség számára, hogy jól képviseli az ország érdekeit az Európai Unióban. A kormányfő európai érdekérvényesítésével több, mint kétszer annyian elégedettek (58 százalék), mint ahányan negatívan értékelik azt (27 százalék).

 

A legjobb miniszterelnök

 

Kormányzati munka

 

A kormány legfontosabb eredménye - a soros EU-elnökség sikereként is értelmezhetően – szintén a „nemzeti érdek érvényesítése’’, de a rendvédelem és az igazságszolgáltatás területein is többen látnak javulást, mint romlást. Figyelmeztető jel azonban, hogy a kabinet legemlékezetesebb ígérete, a munkahely-teremtés kapcsán a megkérdezettek 44 százaléka „inkább romlást” lát, s a nemzeti erőforrás két stratégiai ágazatánál, az oktatásügyben és az egészségügyben is kisebbségben vannak a kedvező változást érzékelők.

 

A magyarok nagy többsége a munkahely-teremtést és az egészségügyet nevezte meg a kormányzati perspektíva két legfontosabb területének (74, illetve 59 százalék), de kiemelt szerepet kell élveznie a rendvédelemnek (22 százalék) és az oktatás megújításának is (21 százalék). Az általános magyar pesszimizmussal is magyarázható, hogy egy-egy konkrét intézkedés megítélése sokkal kedvezőbb a szakpolitikák általános helyzetének értékelésénél. Így a megkérdezettek abszolút többsége utólag is egyetért a válságadókkal, az elszámoltatás lépéseivel vagy a nemzeti összetartozás emléknap bevezetésével.

 

A magyarok 52 százaléka tartja jó döntésnek az energetikai, telekommunikációs és kereskedelmi cégeket érintő válságadók, 54 százaléka pedig a bankadó bevezetését, 57 százaléka a Trianoni emléktörvény megalkotását, 58 százaléka pedig az elszámoltatás lépéseit. A legvitatottabb kérdés azonban továbbra is az adórendszer átalakítása, melyet a megkérdezettek 31 százaléka ítél kedvező, 36 százaléka pedig kedvezőtlen döntésnek. A „hivatásos kételkedők’’ számára is meglepő lehet, hogy a nemzeti konzultáció kérdőíveit a megkérdezettek 63 százaléka „inkább jó’’ ötletnek tartja, míg az ellenzék kivonulást a parlamenti munkából az általuk ellenzett törvény vitájában viszont csak a megkérdezettek 6 százaléka helyeselte - olvasható a Nézőpont Intézet kutatásában.

 

Pártszimpátia

 

Pártpreferencia

 

Már-már közhely, hogy a kormányzás természete és a két választás közötti távolság erodálja a kormánypártok szimpatizánsainak táborát. Kevésbé megszokott azonban, hogy ezek a hatások nem egészülnek ki a kormánypártokkal szembeni elégedetlenséggel. A Fidesz-KDNP az összes megkérdezett körében egy év alatt elvesztett ugyan 10 százalékpontnyi támogatót, de a potenciális szavazóbázisa nem csökkent jelentősebb mértékben, így egy most vasárnapi parlamenti választáson ismét kétharmados felhatalmazást kaphatna. Az ellenzéki politizálás sikertelenségének is tekinthető, hogy az elbizonytalanodók nem aktív szavazók. Ugyan érzékelhető kisebb átrendeződés az összes megkérdezett körében a Fidesszel szembeni oldalon, de a nem szavazó szimpatizánsok valószínűleg a „könnyen jött, könnyen megy’’ csoportba sorolhatók.

 

Az MSZP - vélhetően belharcai miatt - a potenciális szavazóbázisok között a gyenge második helyen áll (18 százalék), mögötte mindössze 4 százalékponttal a gyöngyöspatai konfliktusból politikai hasznot szerzett Jobbik áll. A radikális párt ugyan visszanyerni látja a parlamenti politizálás idegensége miatt elvesztett szavazói csoportját, de az elmúlt hónapok nagy nyertesének a Lehet Más a Politika tekinthető. Az LMP most vasárnap a szavazatok 11 százalékát is megszerezhetné, választási szereplésük azonban nem lehet sikeres a jelenlegi szervezeti hálózatával - írja a Nézőpont Intézet.

 

(Nézőpont Intézet - Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.