Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 50 vendég böngészi
Orbán: A munkaalapú gazdaság megteremtése a cél Nyomtatás E-mail
2011. május 26.

Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik, s az embereket a kormány nem arról próbálja meggyőzni, hogy egyes intézkedéseket vagy döntéseket támogassanak, hanem arról, hogy át kell szerveznünk az egész országot - mondta szerdán Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban.

 

A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt át a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik. Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz. Véleménye szerint a "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak.

 

A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le.

 

Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt.

 

OECD küldöttek

 

Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés - mint a miniszterelnök emlékeztetett - a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek, és vegyenek részt az ország újjászervezésében. Természetesen nem voltak boldogok, de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember - tette hozzá.

 

Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot - zárta hozzászólását Orbán Viktor.

 

Folytatódik a keleti nyitás

 

A magyar kormány folytatni kívánja a keleti nyitást gazdasági téren: ennek jegyében találkozott szerdán Orbán Viktor miniszterelnök koreai és a japán kollégájával Párizsban. Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak - mondta az MTI-nek a miniszterelnök a francia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség szünetében.

 

Az OECD-nek a válságkezelésről folytatott kerekasztal-beszélgetését illetően a miniszterelnök elmondta: partnerei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy "a magyar gazdaságpolitikai fordulatot" hogyan tudja a kormány tényleges változásokká tenni, "és nem csak beszélni róla, ahogy ez a politikusokkal gyakran történik".

 

A miniszterelnök meglátása szerint Európa elmúlt száz éve három szakaszra tagozódik: a háborús gazdaság és a háborús társadalmak kora után létrejött a jóléti társadalom és a jóléti gazdaságok kora, s "most az a kérdés, hogy sikerül-e Európának a világ többi részét követve átalakítani a gazdasági és a társadalmi rendszerét munkaalapú gazdasággá és társadalommá". Magyarország ezen az úton jár: vannak már sikereink, de még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk - fejtette ki Orbán Viktor.

 

Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem "ellenséget" jelentenek a kormány számára."A reformnyelvet tegyük félre, és beszéljünk egyenesen - hangsúlyozta. Hozzátette: "ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve".

 

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy "egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül". Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan "közakarat", amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához.

 

A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán az MTI-nek kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol "a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon". Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál "intellektuális támaszt", akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet, és bekéri a szervezet anyagait az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható - tette hozzá.

 

Találkozó a japán miniszterelnökkel

 

A kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett szerdán Orbán Viktor magyar és Kan Naoto japán miniszterelnök Párizsban.

 

Orbán Viktor és Kan Naoto japán miniszterelnök
Orbán Viktor és Kan Naoto japán miniszterelnök

 

A találkozót követően Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek elmondta: Orbán Viktor támogatásáról biztosította az Európai Unió és Japán között a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Mindkét kormányfő fontosnak nevezte a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, pozitív példaként említették a Suzuki magyarországi befektetését, s úgy vélték, hogy jó lenne, ha azt több hasonló jellegű beruházás követné - hangsúlyozta a szóvivő.

 

Szijjártó tájékoztatása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen elmondta, hogy "nagyon fontos állami iparfejlesztési politika zajlik Magyarországon", valamint azt, hogy Közép-Európa fel fog értékelődni a közeljövőben, s ez Japán számára is komoly lehetőséget jelent a gazdasági együttműködés területén.

 

A japán miniszterelnök megköszönte Orbán Viktornak azt a segítséget, amelyet Magyarország és az Európai Unió nyújtott a természeti katasztrófa idején.

 

(MTI-Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.