Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 84 vendég böngészi
"Egész életemben büszke leszek rá, hogy igennel szavazhattam!" Nyomtatás E-mail
2011. május 26.

 

91 évvel a trianoni tragédia után ma az a feladatunk, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki mindazokkal, akik akaratukon kívül az országhatárokon kívül rekedtek - hangsúlyozta Papcsák Ferenc a Trianon, 1920. június 4. - 2010. augusztus 20. című konferencián Budapesten csütörtökön.

 

Papcsák Ferenc

 

A politikus megnyitó beszédében leszögezte: mindaddig, amíg meg nem értjük a történteket, nem léphetünk ki az események árnyékából. Tőkés László a konferenciára nem tudott eljönni, ezért gondolatait Raffay Ernő tolmácsolta, melyben az erdélyi magyar politikus többek közt arról írt, hogy véget kell vetni a "köldöknéző önsajnálatnak", hogy a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszméje hathassa át cselekedeteinket.

 

Teljesen új országot építünk, de emlékeznünk kell Trianon tragédiájára - hangsúlyozta megnyitó beszédében Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere. A politikus Kós Károlyt és Juhász Gyulát idézve elmondta, Trianonról beszélni kell, iskolában, tévében, rádióban és a hétköznapokban egyaránt. Ha nem így teszünk, egy áteredő bűn elől menekülünk. Mindaddig, amíg meg nem értjük a történteket, nem léphetünk ki az események árnyékából - tette hozzá.

 

Az 1920-21 közötti nehéz időszakban is sikerült talpraállítani az országot, erős lett a fizetőeszköz, oktatási és kulturális reform, valamint gazdasági átalakítás ment végbe, közmunkát tudtak biztosítani az embereknek, létrejött a társadalombiztosítás intézménye, és Nagyatádi Szabó István földreformjáról sem szabad megfeledkeznünk - sorolta a politikus. Mint mondta, fontos volt, hogy az emberek higgyenek abban, hogy talpra állhat az ország.

 

A siker legnagyobb fokmérője abban az időszakban a sportteljesítmény volt, elég az 1936-os berlini olimpiára gondolni, ahol a magyarok az érmek száma alapján a harmadik helyet szerezték meg, vagy felidézhetjük az 1938-as világbajnoki labdarúgó döntőt, amit Romániával játszottunk - emlékeztetett a polgármester.

 

Kiemelte, a talpraállás időszaka intenzív volt és tudatos, annak ellenére, hogy jelentős ember- és területveszteségeket szenvedtünk, és jóvátételt is kellett fizetnünk. 91 évvel a trianoni tragédia után ma az a feladatunk, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki mindazokkal, akik akaratukon kívül az országhatárokon kívül rekedtek - hangsúlyozta Papcsák. Hozzátette: együtt kell éreznünk azokkal is, akiket magyar származásuk miatt ért meghurcolás. Példaként Zugló polgármestere többek között Kós Károly építészt és Márton Áron püspököt említette.

 

Papcsák Ferenc aláhúzta, a honfitársainkra való emlékezést, a szolidaritás jogát senki sem veheti el tőlünk, ez a trianoni tragédia feldolgozásának leghatékonyabb eszköze, és ez lehet az első lépés a magyar nemzet újraegyesítésért vívott küzdelemben.

 

Felidézte, hogy tavaly májusban a Parlament június 4-ét nemzeti emléknappá nyilváníttatta. Hozzáfűzte: egész életében büszke lesz rá, hogy igennel szavazott. Beszédének végén a polgármester hangsúlyozta, az Országgyűlés ezzel a döntéssel nem kevesebbet nyilvánított ki, minthogy minden magyar, lakóhelyétől függetlenül, része és meghatározó eleme az egységes magyar nemzetnek.

 

Tőkés: Országunk volt és van több is, de hazánk csak egy van

 

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője sajnos nem tudott megjelenni a konferencián, levelét Raffay Ernő olvasta fel.

 

Raffay Ernő

 

Embert és polgárt próbáló XX. századot zártunk le. Köszönet érte a magyar Országgyűlésnek és a magyar választóknak, akik felhatalmazásával végre lehet hajtani a nemzetpolitikai fordulatot - írta levelében az erdélyi magyar politikus. Hozzátette: a tavalyi évet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Trianon emlékévnek nyilvánította azzal a deklarált szándékkal, hogy a magyar nemzet szétszakításának kilencvenedik évfordulóján vessünk végre véget a terméketlen köldöknézésbe fulladó önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszméje hassa át cselekedeteinket! - hangzott el Tőkés felszólítása. Ehhez támaszkodnunk kell hagyományainkra, erőt kell merítenünk történelmünkből, és tanulnunk kell múltunkból. Amihez elengedhetetlen a múlttal való szembenézés - fogalmaz levelében a politikus.

 

Tőkés emlékeztet: több mint két évtizeddel ezelőtt 1989 "szabadító karácsonyán" azt hittük, a hallgatás falát végérvényesen leromboltuk, helyette azonban felépítettük a hazugság falát. Míg mi erdélyi magyarok megalkuvásból raktuk egymásra a téglákat, addig az anyaországban a kommunisták és örököseik uszítására 2004. december 5-én románként tagadtak meg bennünket magyar testvéreink - írta Tőkés.

 

Mégis azt mondom, hőskorszakot zártunk le. Szétszakíttatásunk kezdetétől kilencven esztendeig mi mindannyian szülőföldünkön megmaradtunk, boldogultunk, őriztük anyanyelvünket, nemzeti hovatartozásunkat vállaltuk, azt soha meg nem tagadtuk. Bár a világ ellenünk beszélt, mi végig tudtuk, hogy magyarnak lenni jó - állapítja meg az EMNT elnöke.

 

Kós Károly szavait idézve Tőkés azt írta: majd' száz éven keresztül dolgoztunk magunkban magunkért. "Dolgoztunk, mert élni akartunk, és mert élni akarunk, ezen túl is dolgozni fogunk, ez megmaradásunk parancsolata."

 

Tőkés kiemelte: tavaly a nemzeti összetartozás tanúságtételével, a könnyített honosítás elindításával elkezdődött Trianon gyógyítása. Hozzátette: "nekünk, az elszakított nemzetrészeknek országunk volt, és van több is, de hazánk csak egy van. Múltunk, jussunk, gyermekeink jövője kötelez bennünket arra, hogy megmutassuk Európának; a magyar nem tízmillió lelket számlál csupán, mi magyarok őseink földjén ragaszkodunk nemzetünkhöz, hazánkhoz, mi a Kárpát-medencében magunk és utódainknak akarjuk a jövőt". Légy magyar, hogy európai lehess, ez az integráció önfeladás nélküli útja - szögezte le a politikus.

 

Tőkés levelében, utalva a márciusi ifjak tizenkét pontjának utolsó szakaszára, mely úgy szól: "Uniot Erdéllyel", kifejtette: az európai integrációval a tizenkettedik pont ritka gyorsasággal a beteljesedés útjára lépett. Igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet akaratából az egyesülés megvalósult az Európai Unió égisze alatt. Hőskorszakot zárunk le, mert eljött az építkezés ideje - zárta levelét Tőkés László.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.