Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 35 vendég böngészi
Az Orbán-kabinet első éve számokban Nyomtatás E-mail
2011. május 27.

 

Mintegy 900 napirendi pontot tárgyalt meg 48 ülésen megalakulásának egyéves évfordulójáig a második Orbán-kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök az eltelt egy esztendőben szinte az összes európai országot bejárta.

 

A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI érdeklődésére közölte, hogy a kormány tavaly május 29-i megalakulása óta 48-szor ülésezett. A kabinet tagjai több kihelyezett tanácskozást is tartottak: elsőként tavaly júniusban Lovasberényben, ahol többek között a gazdasági akciótervvel kapcsolatos döntés-előkészítés zajlott. Októberben Veszprémbe utazott a kormány, a téma a vörösiszap-katasztrófa volt. Legutóbb idén februárban tartott kihelyezett ülést a kabinet: Siófokon egyebek mellett arról döntöttek, hogy kiemeltté nyilvánítják a győri Audi-beruházást.

 

Ezeken felül 2010 novemberében Brüsszelbe is ellátogatott a kormány, ahol együttes ülést tartott az Európai Bizottsággal a 2011 első félévében esedékes magyar európai uniós elnökség előkészítéséhez kapcsolódóan. Az említett 48 ülésen csaknem 900 napirendi pontot tárgyaltak meg a kormány tagjai. A kabinet nagyságrendileg kétszáz új törvényjavaslatot, illetve törvénymódosítási indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Emellett - az államtitkárság tájékoztatása szerint - május 19-ig megalkotott 273 kormányrendeletet és meghozott 347 határozatot.

 

Az eltelt egy évben számos kormánybiztost neveztek ki: tavaly őszig kormánybiztosként Papcsák Ferenc irányította az elszámoltatást, ám mivel Zugló polgármesterévé választották, munkáját Budai Gyula vette át. Vida Ildikó kormánybiztosként az adóhivatal és a vámhatóság egyesítését készítette elő, Barsiné Pataky Etelka az EU Duna-régió stratégiájával összefüggő kormányzati tevékenységet irányítja, Robák Ferenc pedig a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos feladatok előkészítését és lebonyolítását ellenőrzi. Bakondi Györgyöt az iszapömléssel összefüggésben nevezték ki katasztrófavédelmi biztosnak, Wetzel Tamás az egyszerűsített honosítási eljárásért, Andrew G. Vajna a filmipar reformjáért, Fellegi Tamás pedig a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felel. Legutóbb a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátására neveztek ki kormánybiztost Vígh László személyében.

 

Orbán Viktor második kormányzása első évében több mint 50 külföldi utat bonyolított le: miniszterelnökként elsőként, tavaly június 1-jén Lengyelországba látogatott, majd szinte az összes európai országot bejárta, jelentős részben a magyar uniós elnökséggel összefüggésben. Európán kívül Kínában és Egyiptomban tárgyalt a kormányfő.

 

A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez is eljuttatott kronológiában gyűjtötte össze az elmúlt egy év főbb eseményeit: tavaly júniusban a frissen alakult kormánynak minden idők egyik legnagyobb árvize jelentette az első feladatot. Ekkor hirdették meg az első gazdasági akciótervet, és megkezdődött az alkotmányozás folyamata. Júliusban több intézkedés is megszületett az akciótervvel kapcsolatban: döntöttek a bankadóról, megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági rokonok között, és betiltották a devizaalapú jelzálog bejegyzését.

 

Augusztusban elindult az Új Széchenyi Kártya Program, bevezették az egyszerűsített foglalkoztatást, és szigorodott a büntető törvénykönyv (Btk.), amely alapján már a kis értékű lopás is büntethető, és a kommunizmus bűneinek tagadása is bekerült a kódexbe. Szeptemberben szabad lett a pálinkafőzés, megrendezték az első kormányzati karrierexpót, és megnyitottak több, korábban bezárt kispostát, valamint vasúti szárnyvonalat. Októberben a kormány számára a legtöbb feladatot a vörösiszap-katasztrófa adta, emellett a miniszterelnök meghirdette a második gazdasági akciótervet. Novemberben több év szünet után újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, és hatályba lépett a bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag.

 

Decemberben a kormány döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság megszűnéséről és a magánpénztári nyugdíjvagyon állami kézbe vételéről. Döntés született emellett arról, hogy minden nő nyugdíjba mehet 40 év munkaviszony után a korától függetlenül, valamint arról, hogy ismét hároméves lesz a gyes.

 

2011 januárjában Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét. Ekkor lépett hatályba az egykulcsos adórendszer, az új gázárszabályozás, továbbá elindult az Új Széchenyi Terv, megalakultak a kormányhivatalok, és ekkortól igényelhetik a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok. Februárban egyszerűsödött az örökbefogadás, és létrehozták a 250 milliárd forintos stabilitási alapot. Márciusban a kabinet bejelentette a Széll Kálmán Tervet, meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, és esküt tett 1.800 új rendőr.

 

Áprilisban - amikor a Parlament elfogadta az új alaptörvényt - a gyöngyöspatai események miatt ismét szigorodott a Btk. Májusban elindult a szociális konzultáció, és az állam visszavásárolta részesedését a Mol-ban.

 

(MTI-Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.