Névnap

Ma 2017. szeptember 23., szombat, Tekla és Líviusz napja van. Holnap Gellért és Mercédesz napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 59 vendég böngészi
"Rendszerben, átlátható szabályokban gondolkodunk" Nyomtatás E-mail
2011. május 27.

 

Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, mehessen nyugdíjba, aki viszont nem, de képes dolgozni, az dolgozzon - érvel Lázár János a bírák nyugdíjba küldése, illetve a fegyveresek visszahívása mellett. A Fidesz frakcióvezetője szerint ami mára a nyugdíjrendszerben kialakult, az pontosan azt a káoszt mutatja, mint ami az egész országban tapasztalható volt: a hetven éves bíró fizetést kap, a negyven éves rendőr meg nyugdíjat. Állítja az egyéni képviselői indítványok nem az egyeztetés elkerülését szolgálják.

 

- Mi a most pénteki meglepetése?

 

- Nem tervezem a meglepetéseket, de az élet mindig megkövetelheti a gyors cselekvést.

 

- Miért Ön adja be ezeket a javaslatokat, miért nem a kormány? El akarták kerülni az egyeztetést például a bírák szolgálati idejéről?

 

- A képviselői egyéni indítvány sosem zárja ki az egyeztetés lehetőségét, ráadásul a sarkalatos törvényeknek nem feltétlenül kell a kormánytól származniuk. 1996-97-ben például az igazságszolgáltatás reformját komoly parlamenti viták előzték meg. A múlt pénteki törvényjavaslat, amely egy moratóriumot vezet be a vezető bírák kinevezésére, részben összefüggésben van az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) két héttel ezelőtti kezdeményezésével. Ez arra vonatkozott, hogy az átállás megvalósításáig legyen egy hat hónapos átmenet - 2012. januártól-júniusig - a bírói tisztség megszűnésére. Továbbá az igazságszolgáltatási reform kapcsán szeretnénk egy komoly parlamenti vitát, ezért is kellett ideiglenes lépéseket megtenni.

 

- De meg sem ismerhették az érintettek a javaslatot, hiszen Ön pénteken beadta, hétfőn pedig már tárgyalta is a parlament.

 

- Elsőként az OIT, vagyis maga a szakma legfelsőbb testülete, maguk az érintettek tárgyalhattak erről, a jegyzőkönyveikből ez visszakereshető.

 

- De hiszen az OIT meg fog szűnni, éppen a reform következményeképpen...

 

- Ma létezik, és teljes jogkörrel működik az OIT. Hogy később mi lesz, azt nem tudjuk előre. Erről kell például egyeztetni. Az OIT tett javaslatot e törvénytervezet számos pontjára, így a 2012. június 30-ig tartó moratóriumra is. De hadd kérdezzek vissza! Akkor most, ha jól értem, az is baj, ha nem egyeztetünk, és az is, ha igen? Kicsit olyan ez, mint a nyuszika sapkája.

 

- Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár a bíráknak, 62 vagy 65 év, mert nem szerepel dátum a javaslatban?

 

- Most 62 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár, ami folyamatosan változik. A javaslat szerint ez mindenkor az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik, ezért nem szerepel a dátum. Vagyis a korhatár jövőre már nem ugyanannyi, mint idén.

 

- Ez azt is jelenti, hogy fokozatosan vezetik ki a bírókat?

 

- Nem, nem vezetjük őket sehová. Azokat a bírókat, akik 2012. január 1-ig betöltik az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, 2012. július 1-jével fogja fölmenteni az illetékes munkáltató.

 

- Visszatérve az OIT-re, Ön sem ismeri az igazságügyi reform részleteit?

 

- Hogyan ismerném, hiszen most kezdődik az előkészítő munka! Rosszra gondol, ha úgy véli, hogy már minden megvan, minden részlet eldöntött, és csak az egyeztetés van hátra. A munka, az alapos szakmai előkészítés elején járunk, s számítunk minden javaslatra, véleményre. Ezek ismeretében juthatunk el a megfelelő megoldásig.

 

- Ugye, a Kúria létre fog jön, ezt tudjuk. Megszűnik a Legfelsőbb Bíróság?

 

- Igen. Ez egyértelmű, miután az alaptörvény így rendelkezik.

 

- Baka András, az LB elnöke is távozik?

 

- Ezt nem tudom megmondani.

 

- Ha nincs szervezet, nincs elnök...

 

- Nem tudom előre megmondani. Van jogutóddal való és jogutód nélküli megszűnés. Az ezt szabályozó törvény lesz a válasz erre a kérdésre. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás teljes képe körvonalazódjon. A jogszabály várhatóan nem is kerül beterjesztésre most, csak az őszi ülésszakon. Annak örülnék, ha novemberre elkészülne az a négy-öt sarkalatos törvény, ami igazságszolgáltatásra vonatkozik, mert nem egy törvényről van szó.

 

- Hogy van az, hogy a bírókat nyugdíjba akarják küldeni, a fegyvereseket pedig vissza akarják hívni onnan?

 

- Pontosan azért, mert egységes szabályokat kívánunk alkotni. Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, mehessen nyugdíjba, aki viszont nem, de képes dolgozni, az dolgozzon. Ami mára a nyugdíjrendszerben kialakult, az pontosan azt a káoszt mutatja, mint ami az egész országban tapasztalható volt. A hetven éves bíró fizetést kap, a negyven éves rendőr meg nyugdíjat. Ember nem érti ezt a világon. Többek között ezért kell újjászervezni Magyarországot.

 

- A bírák miért nem dolgozhatnak tovább, hiszen egy tapasztalt bíró jobban tud ítélkezni.

 

- Attól függ, mi a tapasztalat. De hadd kérdezzem meg, a rendőr miért nem? Ott nem számít a tapasztalat?

 

- Visszaidézném az Ön 2006-os kijelentését, hogy a rendőrök szerzett jogaik elveszítésétől tartanak, "Gyurcsány Ferenc kormányának elképzelései szerint nem mehetnek 25 év szolgálat után megérdemelt pihenőre".

 

- Nem a nyugdíjról beszéltem, hanem a szolgálatra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról. Ebben benne volt a nyugdíj, és benne volt a bérrendszer. Most is ugyanazt mondom, mint akkor: ha magyar állam tud 150 ezer forint nyugdíjat fizetni, akkor miért nem tud ugyanennyi fizetést adni?

 

- Ezek szerint Pintér Sándortól is megvonják 163 ezer forintos nyugdíját?

 

- Nem tudom hány éves a belügyminiszter, ha 57 év alatti, akkor igen.

 

- Most már 63 éves, de 48 évesen ment nyugdíjba.

 

- Akkor nem érinti a döntés, mert 57 év fölött senkit nem fog érinteni.

 

- Az nem pofátlanság, hogy felveszi miniszteri fizetését, és még nyugdíjat is kap?

 

- Ha jól értem, Ön még szigorúbb mint én, vagyis a mai nyugdíjkorúaktól visszamenőleg is elvenné a korábban kapott nyugellátást. Elég radikális megoldás, és szerintem nem is méltányos.

 

- Nem válaszolt, ön szerint ez nem pofátlanság? Ráadásul ő a valaha volt leggazdagabb magyar kormánytagok egyike.

 

- De igen, válaszoltam. 57 éves kor fölött senkit nem érint a rendszer változása. Nem ismerem a miniszter úr vagyoni körülményeit, de attól, hogy valaki gazdag, még lehet jó miniszter.

 

- Bárki megnézheti Pintér vagyonnyilatkozatát a parlamenti honlapon. Eszerint többszörös milliárdos.

 

- Nem böngészem a vagyonbevallásokat, de ha ez önöket érdekli, Pintér úrral érdemes beszélnie. Ugyanakkor nem osztom azt a mentalitást, hogy mások vagyoni viszonyai iránt érdeklődjem, s abból vonjak le általános politikai következtetéseket. Az önök vagyoni viszonyai sem érdekelnek.

 

- Mi nem vagyunk közszereplők, ez nagy különbség.

 

- Hogy az újságírók közszereplők-e vagy sem, húsz éves vita. Amikor átvilágításról volt szó, közszereplőknek minősültek. Amúgy a Fidesz.hu-n elolvashatja az összes napirend előtti felszólalásomat, amit a rendőrséggel kapcsolatban az előző ciklusban mondtam, és ha Önök alapos újságírók - és én így gondolom -, akkor ennek tartalmi ismertetésére is jogot formálhatok. Ugyanazt mondom most is, amit akkor, hogy a rendőrök bérviszonyait kell rendezni, nem a nyugdíjat kell emelni. Ez hasznos a társadalom egészének, és hasznos az érintett személynek is. Számára ugyanis azt üzeni, hogy bizony szükségünk van rá. A tudására, a tapasztalatára, az elhivatottságára, és ezért nem szociális ellátást kap, hanem tisztességes bért.

 

- A rendvédelmiekkel sem egyeztettek a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatáról...

 

- Dehogynem, többször is volt egyeztetés.

 

- Mielőtt benyújtották alkotmánymódosító javaslatukat, egyeztettek velük?

 

- Magam parlamenti képviselőként nem egyeztettem a rendőrökkel, de a kormány igen.

 

- Nem éppen azért adta be ön és Balsai István egyéni képviselői indítványként a javaslatot, hogy a kormány elkerülje az egyeztetést.

 

- Említettem korábban, hogy az egyéni indítvány nem zárja ki az egyeztetést. Jelen esetben azonban a kormány, mint a rendvédelmi szervek irányítója folytatta le az eljárást. Kérem Önöket, ne vonják kétségbe egyetlen parlamenti képviselő alkotmányos jogát, hogy javaslatokat, előterjeszetéseket tehet, sőt, szerintem kötelessége részt venni a törvényhozás folyamatában. Ez vonatkozik kormánypártiakra és ellenzékiekre egyaránt. Az ellenzék sem folytat társadalmi egyeztetést, amikor egyéni képviselő indítványokat ad be, pedig megtehetné. Az MSZP-t megkérdezik arról, hogy egyeztettek-e a költségvetési javaslatuk előtt?

 

- Ők nincsenek kormányon, nem tudnak mást benyújtani.

 

- Az alkotmány nem tesz különbséget képviselő és képviselő között. Jogaink és kötelezettségeink egyformák. Politikai felelősségünk mértéke különböző csupán. Egyébként a 98 százalékos különadó kapcsán múlt év szeptemberében sikeres egyeztetéseket folytattunk az Országos Érdekegyeztető Tanács közszolgálati érdekegyeztető szekciójával.

 

- Ekkor már hatályos volt a 98 százalékos különadó törvény.

 

- Téved. Amit Önök említenek, azt a kormány terjesztette be, én a második jogszabályt adtam be, és előtte részletesen egyeztettem az szakszervezetekkel. Ennek hatására változott meg az összeghatár, és kerültek ki jónéhányan a körből, akik a közszolgálatban vagy közalkalmazottként dolgoznak. Sokezer embert érintett az ügy, bizonyosan emlékszik rá!

 

- Mégis, ezt a törvényt is elmeszelte az Alkotmánybíróság (Ab).

 

- Nem ezt a részét meszelte el. Azt mondta az Ab, hogy 2010-re vagy a jövőre nézve jogszerű a különadó.

 

- A Fidesz-frakció ismeri ezeket a javaslatokat, vagy utólag értesülnek róluk?

 

- A különadóról és a múlt pénteki döntésről például részletes tájékoztatást kaptak. A rendőrökre vonatkozó döntésről - mielőtt hétfőn elkezdte az Országgyűlés tárgyalni - hétfőn délelőtt tájékoztattuk a képviselőket.

 

- A KDNP is ott volt?

 

- Igen, közös frakcióülés volt. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tájékoztatott arról, hogy ha az alkotmány-módosítás megnyílik, milyen munkavállalókra vagy nyugdíjasokra vonatkozhat. Itt derült ki, hogy például a bányászokat, vegyészeket, zenészeket, operaénekeseket nem kívánja a szabályozási körbe bevonni a kormány.

 

- Vagyis önök beadják képviselő indítványként a törvényeket és csak utána beszélnek az igazságügyi miniszterrel arról, hogy mit kéne csinálni.

 

- Nem. Párhuzamosan beszélünk. Pénteken általában a Fidesz elnökségi ülést tart, ahol ezek a kérdések előkerülnek. Több mandátumot kell szerezni egy törvény sikeréhez: a frakció és a kormány támogatását, de nem árt, ha a pártlegitimáció is megvan.

 

- Ezek szerint ön az, aki a támogatásokat megszerzi?

 

- Igen, többek között ez is az én feladatom.

 

- Honnan jönnek a pénteki ötletek? Lázár János találja ki őket?

 

- Szerintem érdemes pontosan fogalmazni. Ötleteket sosem viszünk sem a parlament, sem a kormány, sem a Fidesz elnöksége elé. Ami a testületek elé kerül, az már javaslat, amely vagy koncepció vagy konkrét megfogalmazás szintjén van. Ötleteket a szocialisták szoktak elővenni, ilyen volt például az ingyenes repülés lehetősége. Mi rendszerben, átlátható szabályokban gondolkodunk. Mint említettem, rendszeresen ülésezik a Fidesz elnöksége. A felmerülő javaslatokat megbeszéljük, s ebből aztán törvényjavaslatok lesznek, amit megtárgyalnak a képviselők. Nem kezdődik meg egyetlen javaslat vitája sem úgy, hogy képviselőtársaim a tájékoztatást ne kapnák meg. Ráadásul a menetrend mindenki számára ismert lehet, hiszen a kormányprogram vagy a jogalkotási program nyilvános.

 

- Ön azt mondta korábban: ez Orbán Viktor frakciója.

 

- Így van. Most is ezt mondom.

 

- Akkor ezek Orbán Viktor törvényei is?

 

- Magyarország törvényei. Orbán Viktoré is, és az önöké is.

 

- Sokak szerint csak nevére veszi ezeket a javaslatokat, de nem ön a szerzőjük.

 

- Csak a gyermekeimet veszem a nevemre, javaslatokat nem. Azokat inkább jegyzem, azaz dolgozom, cselekszem. Ez a feladatom, a kötelességem.

 

- Mit tesz akkor az igazságügyi tárca, ha a törvényeket javarészt a frakció adja be?

 

- Végzi a munkáját. Eddig 197 törvény született amelyek közül 70-et terjesztett elő a frakció.

 

- Azért ez is tekintélyes szám, ráadásul az új alkotmány is benne van.

 

- Tekintélyes. Többen mondták már, "most aztán dolgoznak a képviselők, rendesen". Az alaptörvény ebből a szempontból persze a legfontosabb. Nem hiszem, hogy azt a végrehajtó hatalomnak kellene beterjeszteni, ha jól értelmezem az 1789 óta érvényes demokratikus elveket.

 

- Nem egy iPod-on készült az alkotmány Brüsszel és Strasbourg között a vonaton?

 

- iPad-en. Egyébként csak a koncepció, ami aztán megváltozott a parlamenti vitában.

 

- És a sarkalatos törvények is így fognak készülni?

 

- Attól függ, ki készíti őket, és milyen eszközt használ az írásra. Van olyan sarkalatos törvény, amit a kormány javasol; például a kormányzati struktúrát vagy más ilyen kérdéseket. És van, amit parlamenti képviselők. Az ÁSZ-ról szóló első sarkalatos törvényjavaslatot például a gazdasági bizottság tette. Nem tartanám egészségesnek, ha a kormány javasolná az Állami Számvevőszék szabályozását, hiszen az ÁSZ az Országgyűlés szerve, ellenőrzi például magát a kormányt is. A gazdasági bizottság konzultál az ÁSZ-szal, és az igazságügy minisztériummal, tehát a kormányzattal. Ugyanez vonatkozik az alkotmánybíróságról szóló törvényre, ezt szintén nem a kormányzatnak kell betűről-betűre megírni. Ebben az esetben az egyeztetés helye az Ab. Az Ab-val is kell egyeztetni, miként az összes parlamenti párttal.

 

- És megtörtént ez az egyeztetés?

 

- Meg fog történni, ez a törvény előkészületben van.

 

- Az ön beadványának köszönhetően mára jelentősen módosult az Ab jogállása és hatásköre.

 

- Megírta a sajtó is, rendszeresen járok Paczolay Péterhez - jó kávét kapok az elnök úrtól. Tájékoztatni szoktam az aktuális törvényhozási ügyekről.

 

- És nem tiltakoztak kézzel-lábbal?

 

- De igen. Megtették, amit kellett. Paczolay Péter ezt elmondta a parlamentben.

 

- Ebben mi volt az egyeztetés?

 

- Önöknek sajátos elképzeléseik lehetnek az egyeztetésről. Miért gondolja, hogy az jelenti az egyeztetést, ha egy javaslattal szemben megjelenik egy vélemény, akkor azt azonnal el kell fogadni? Az egyeztetés ténye önmagában nem a megegyezést jelenti, hanem az érvek ütköztetését. Ha pedig egy érv, egy vélemény szétfeszítené a korábban meghatározott kereteket, ha más utat kínál, akkor az nem nyerhet elfogadást. Ha viszont a rendszer keretein belül mozog, megfontolható vagy elfogadható. Ezt nevezik egyeztetésnek mifelénk.

 

- De nem is csak a tájékoztatást...

 

- Nem, valóban nem. Az Ab elnöke vagy bármely más partner tájékoztat az álláspontjáról, az érveiről a véleményéről. Én pedig a miénkről. Ha találkoznak az érvek, miként a különadónál, akkor jön létre a konszenzus.

 

- Miért vállalja a puffer szerepét, a népszerűtlenséget?

 

- Frakcióvezető vagyok, nem puffer. Végzem a munkámat, ezért küldtek ide, ezért választottak meg. A népszerűség pedig talmi dolog, ha nincs mögötte munka, ha nincs vállalt felelősség, ha az ország nem mozdul, ha az emberek helyzete kilátástalan.

 

- Minden elődje azért nem vállalta.

 

- Melyik kormánypárti frakcióvezetőre gondol? Lendvai Ildikótól és Szekeres Imrétől mást hallottam. Tapasztalatként ugyanazt gyűjtöttem össze, amit ők tanácsként elmondtak. A kormánypárti frakcióvezetés más műfaj, mint az ellenzéki. Ha Áder Jánoshoz vagy Navracsics Tiborhoz akarnak mérni, ne tegyék, mert ők nem voltak kormánypárti frakcióvezetők. A Fidesz részéről eddig csak Szájer József volt kormánypárti frakcióvezető.

 

- Ha majd 2014-ben választania kell a polgármesterség és a parlamenti képviselőség között, hogyan dönt?

 

- Szívem szerint a polgármesterséget választanám. De meg kell beszélnem a hódmezővásárhelyiekkel, mert ez már a harmadik ciklusom, és a negyediket csak akkor érdemes vállalni, ha az embereknek olyan fokú a bizalma, hogy mindenféleképpen ragaszkodnak polgármesterükhöz. Meggyőződésem, hogy a harmadik ciklus után már megunják az embert annyira, hogy legalább föl kell ajánlani a lehetőségét, hogy adjanak bizalmat egy olyannak is, aki ezt még nem próbálta ki. Másrészt pedig ez a kérdés nem csupán, s nem elsősorban rólam szól, hanem az emberekről, akik a bizalmat, a támogatást adják. Az ő életükről, helyzetükről, sorsukról. Én komolyan veszem, hogy a politika szolgálat. Fiatal vagyok ugyan, de e vonatkozásban meglehetősen konzervatív.

 

- Egy hétvégi miniszterelnöki nyilatkozat szerint nem a polgármesterek és az önkormányzatok adósították el a településeket, hanem az előző kormány tehet minderről.

 

- Is-is.

 

- Hódmezővásárhely az egyik legjobban eladósodottabb magyar város, ha jól tudom egy főre jutó adósságban az élen áll.

 

- Attól függ, hogy számoljuk. Azért mondtam, hogy is-is, mert felelősség tekintetében mi magunk döntöttünk arról - a kormány nélkül -, hogy fejlesztünk. És ebben benne van az európai uniós forrásokhoz szükséges önerő, legalábbis a mi esetünkben. Azokat az önkormányzatokat igenis hibáztatom, ahol aránytalan működési hiányok alakultak ki. Lehet olyan polgármester, aki nem gazdálkodik jól, s ezért városában működési hiány alakul ki, mert nem meri vállalni a rendszerek átszervezését, csak mert azok politikai kockázatot jelentenek. Holott ez nem politikai kockázat, csak félelem. Hódmezővásárhelynek működési többlete van a költségvetésben, nincs hiányunk, és minden hitelünk a fejlesztésekből adódik. Az már egy ideológiai kérdés, hogy az ember él a lehetőségekkel és fejleszt, vagy pedig egy helyben jár, és nincs adóssága. Nem hiszem, hogy 2013 után ugyanolyan lehetőségeink lennének az uniós forrásokhoz való hozzáférésben, mint amilyenek ebben a két esztendőben még vannak. Ezért javasoltam, hogy vegyük föl a hiteleket, de úgy, hogy az oktatásban, az egészségügyben teljes átalakítást hajtottunk végre.

 

- Ön milyen feladatokat adna le az államnak, hiszen éppen most folyik a gondolkodás az új önkormányzati rendszerről? Gondolom az oktatást nem, hiszen ez Hódmezővásárhelyen példaértékű.

 

- Nagyon sajnálnám, ha olyan törvény születne, ami erre kényszerít, mert legszívesebben mindenütt azt a modellt alkalmaznám, amit kifejlesztettünk. Nem véletlen az érdeklődés iránta szerte az országból. Amúgy köszönöm elismerését.

 

- Nem ütközik emiatt az oktatási kormányzattal?

 

- Nem, én ragaszkodom az elképzeléseimhez, és az a helyzet, hogy nehéz megcáfolni a hódmezővásárhelyi eredményeket. Azt gondolom, hogy a magyar települések 60-70 százalékában ez a modell minden gond nélkül érvényesíthető, csak szándék kérdése. Vagy emberi szándéké, attól függően, ki hogyan értelmezi a kisebbségek vagy a szegények iránti felelősségét. 300 településen él a magyar lakosság kétharmada. Ezek szakmailag és gazdaságilag is el tudják látni feladataikat. Az igazi kérdés, hogy egy kistelepülésnek nyolcosztályos általános iskolát kell-e fenntartania úgy, hogy nincs elég gyerek és nincs elég tanár. Település-típusonként más és más a válasz. Szerintem járási központok, megyei jogú városok képesek normális infrastruktúrával jó intézményrendszert megszervezni és működtetni. A kistelepüléseknek nincs meg a társadalmi, gazdasági erejük, nincs meg az adóbevételük, hogy képesek legyenek erre. Ez persze nem azt jelenti, hogy az óvodát, vagy alsó tagozatot nem lehet jól megszervezni, ne lehetnének ellentétes példák. Az oktatás jelenti a legsúlyosabb kihívást, mert a következő 10-15 évet az fogja meghatározni, hogy milyen oktatási rendszer mellett teszi le most az ország a voksát.

 

- Hány önkormányzat lesz egy év múlva Magyarországon?

 

- Ugyanennyi. Hány polgármesteri hivatal lesz, milyen szervezeti formában látják el a feladataikat, hogyan lehet a mai elektronikus közszolgáltatások világában, professzionális tömegközlekedéssel egy jobb országot szervezni? Ez a kérdés. A szocialisták tulajdonképpen mindent kipróbáltak, a problémákat sok esetben jól azonosították, csak képtelenek voltak ezekre helyes válaszokat adni. Mondok egy példát. Át lehet szervezni az oktatást, az egészségügyet, lehet mozgatni embereket, de párhuzamosan a tömegközlekedést nem lehet megszüntetni. A két térképet egymásra kell tenni: nem lehet megszüntetni a szárnyvonalakat, és közben arra kényszeríteni az embereket, hogy egy CT-vizsgálatra 100 km-t utazzanak.

 

- Át fognak állni a régiós rendszerre? Megmarad a megye?

 

- Most a járási szintekig látunk, ami részben lefedi a mai kistérségeket. A megye sorsa is nagy vitakérdés: milyen típusú legyen, milyen feladatokat lásson el? Azért is nehéz, mert a magyar közigazgatásban nagyon mély gyökerei vannak. Nálunk igazából a megye fedi le a régiót: a középfokú területrendezési, fejlesztési és irányítási egység a megyét jelenti. Az a kérdés, túl akarunk-e ezen lépni. Ebben nagy viták zajlanak a frakción belül is. Én hiszek a megye állami funkciókat ellátó és szervező feladatában, azaz kell egy irányítási szervezet, amely kórházakat, iskolákat üzemeltet. De hogy ehhez kell-e egy húszfős képviselőtestület, kell-e ez a politikai szint, azt nem hiszem.

 

(Fazekas Ágnes, Simon Zoltán / Népszava)

- A képviselői egyéni indítvány sosem zárja ki az egyeztetés lehetőségét, ráadásul a sarkalatos törvényeknek nem feltétlenül kell a kormánytól származniuk. 1996-97-ben például az igazságszolgáltatás reformját komoly parlamenti viták előzték meg. A múlt pénteki törvényjavaslat, amely egy moratóriumot vezet be a vezető bírák kinevezésére, részben összefüggésben van az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) két héttel ezelőtti kezdeményezésével. Ez arra vonatkozott, hogy az átállás megvalósításáig legyen egy hat hónapos átmenet - 2012. januártól-júniusig - a bírói tisztség megszűnésére. Továbbá az igazságszolgáltatási reform kapcsán szeretnénk egy komoly parlamenti vitát, ezért is kellett ideiglenes lépéseket megtenni.

- De meg sem ismerhették az érintettek a javaslatot, hiszen Ön pénteken beadta, hétfőn pedig már tárgyalta is a parlament.

- Elsőként az OIT, vagyis maga a szakma legfelsőbb testülete, maguk az érintettek tárgyalhattak erről, a jegyzőkönyveikből ez visszakereshető.

- De hiszen az OIT meg fog szűnni, éppen a reform következményeképpen...

- Ma létezik, és teljes jogkörrel működik az OIT. Hogy később mi lesz, azt nem tudjuk előre. Erről kell például egyeztetni. Az OIT tett javaslatot e törvénytervezet számos pontjára, így a 2012. június 30-ig tartó moratóriumra is. De hadd kérdezzek vissza! Akkor most, ha jól értem, az is baj, ha nem egyeztetünk, és az is, ha igen? Kicsit olyan ez, mint a nyuszika sapkája.

- Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár a bíráknak, 62 vagy 65 év, mert nem szerepel dátum a javaslatban?

- Most 62 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár, ami folyamatosan változik. A javaslat szerint ez mindenkor az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik, ezért nem szerepel a dátum. Vagyis a korhatár jövőre már nem ugyanannyi, mint idén.

- Ez azt is jelenti, hogy fokozatosan vezetik ki a bírókat?

- Nem, nem vezetjük őket sehová. Azokat a bírókat, akik 2012. január 1-ig betöltik az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, 2012. július 1-jével fogja fölmenteni az illetékes munkáltató.

- Visszatérve az OIT-re, Ön sem ismeri az igazságügyi reform részleteit?

- Hogyan ismerném, hiszen most kezdődik az előkészítő munka! Rosszra gondol, ha úgy véli, hogy már minden megvan, minden részlet eldöntött, és csak az egyeztetés van hátra. A munka, az alapos szakmai előkészítés elején járunk, s számítunk minden javaslatra, véleményre. Ezek ismeretében juthatunk el a megfelelő megoldásig.

- Ugye, a Kúria létre fog jön, ezt tudjuk. Megszűnik a Legfelsőbb Bíróság?

- Igen. Ez egyértelmű, miután az alaptörvény így rendelkezik.

- Baka András, az LB elnöke is távozik?

- Ezt nem tudom megmondani.

- Ha nincs szervezet, nincs elnök...

- Nem tudom előre megmondani. Van jogutóddal való és jogutód nélküli megszűnés. Az ezt szabályozó törvény lesz a válasz erre a kérdésre. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás teljes képe körvonalazódjon. A jogszabály várhatóan nem is kerül beterjesztésre most, csak az őszi ülésszakon. Annak örülnék, ha novemberre elkészülne az a négy-öt sarkalatos törvény, ami igazságszolgáltatásra vonatkozik, mert nem egy törvényről van szó.

- Hogy van az, hogy a bírókat nyugdíjba akarják küldeni, a fegyvereseket pedig vissza akarják hívni onnan?

- Pontosan azért, mert egységes szabályokat kívánunk alkotni. Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, mehessen nyugdíjba, aki viszont nem, de képes dolgozni, az dolgozzon. Ami mára a nyugdíjrendszerben kialakult, az pontosan azt a káoszt mutatja, mint ami az egész országban tapasztalható volt. A hetven éves bíró fizetést kap, a negyven éves rendőr meg nyugdíjat. Ember nem érti ezt a világon. Többek között ezért kell újjászervezni Magyarországot.

- A bírák miért nem dolgozhatnak tovább, hiszen egy tapasztalt bíró jobban tud ítélkezni.

- Attól függ, mi a tapasztalat. De hadd kérdezzem meg, a rendőr miért nem? Ott nem számít a tapasztalat?

- Visszaidézném az Ön 2006-os kijelentését, hogy a rendőrök szerzett jogaik elveszítésétől tartanak, "Gyurcsány Ferenc kormányának elképzelései szerint nem mehetnek 25 év szolgálat után megérdemelt pihenőre".

- Nem a nyugdíjról beszéltem, hanem a szolgálatra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról. Ebben benne volt a nyugdíj, és benne volt a bérrendszer. Most is ugyanazt mondom, mint akkor: ha magyar állam tud 150 ezer forint nyugdíjat fizetni, akkor miért nem tud ugyanennyi fizetést adni?

- Ezek szerint Pintér Sándortól is megvonják 163 ezer forintos nyugdíját?

- Nem tudom hány éves a belügyminiszter, ha 57 év alatti, akkor igen.

- Most már 63 éves, de 48 évesen ment nyugdíjba.

- Akkor nem érinti a döntés, mert 57 év fölött senkit nem fog érinteni.

- Az nem pofátlanság, hogy felveszi miniszteri fizetését, és még nyugdíjat is kap?

- Ha jól értem, Ön még szigorúbb mint én, vagyis a mai nyugdíjkorúaktól visszamenőleg is elvenné a korábban kapott nyugellátást. Elég radikális megoldás, és szerintem nem is méltányos.

- Nem válaszolt, ön szerint ez nem pofátlanság? Ráadásul ő a valaha volt leggazdagabb magyar kormánytagok egyike.

- De igen, válaszoltam. 57 éves kor fölött senkit nem érint a rendszer változása. Nem ismerem a miniszter úr vagyoni körülményeit, de attól, hogy valaki gazdag, még lehet jó miniszter.

- Bárki megnézheti Pintér vagyonnyilatkozatát a parlamenti honlapon. Eszerint többszörös milliárdos.

- Nem böngészem a vagyonbevallásokat, de ha ez önöket érdekli, Pintér úrral érdemes beszélnie. Ugyanakkor nem osztom azt a mentalitást, hogy mások vagyoni viszonyai iránt érdeklődjem, s abból vonjak le általános politikai következtetéseket. Az önök vagyoni viszonyai sem érdekelnek.

- Mi nem vagyunk közszereplők, ez nagy különbség.

- Hogy az újságírók közszereplők-e vagy sem, húsz éves vita. Amikor átvilágításról volt szó, közszereplőknek minősültek. Amúgy a Fidesz.hu-n elolvashatja az összes napirend előtti felszólalásomat, amit a rendőrséggel kapcsolatban az előző ciklusban mondtam, és ha Önök alapos újságírók - és én így gondolom -, akkor ennek tartalmi ismertetésére is jogot formálhatok. Ugyanazt mondom most is, amit akkor, hogy a rendőrök bérviszonyait kell rendezni, nem a nyugdíjat kell emelni. Ez hasznos a társadalom egészének, és hasznos az érintett személynek is. Számára ugyanis azt üzeni, hogy bizony szükségünk van rá. A tudására, a tapasztalatára, az elhivatottságára, és ezért nem szociális ellátást kap, hanem tisztességes bért.

- A rendvédelmiekkel sem egyeztettek a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatáról...

- Dehogynem, többször is volt egyeztetés.

- Mielőtt benyújtották alkotmánymódosító javaslatukat, egyeztettek velük?

- Magam parlamenti képviselőként nem egyeztettem a rendőrökkel, de a kormány igen.

- Nem éppen azért adta be ön és Balsai István egyéni képviselői indítványként a javaslatot, hogy a kormány elkerülje az egyeztetést.

- Említettem korábban, hogy az egyéni indítvány nem zárja ki az egyeztetést. Jelen esetben azonban a kormány, mint a rendvédelmi szervek irányítója folytatta le az eljárást. Kérem Önöket, ne vonják kétségbe egyetlen parlamenti képviselő alkotmányos jogát, hogy javaslatokat, előterjeszetéseket tehet, sőt, szerintem kötelessége részt venni a törvényhozás folyamatában. Ez vonatkozik kormánypártiakra és ellenzékiekre egyaránt. Az ellenzék sem folytat társadalmi egyeztetést, amikor egyéni képviselő indítványokat ad be, pedig megtehetné. Az MSZP-t megkérdezik arról, hogy egyeztettek-e a költségvetési javaslatuk előtt?

- Ők nincsenek kormányon, nem tudnak mást benyújtani.

- Az alkotmány nem tesz különbséget képviselő és képviselő között. Jogaink és kötelezettségeink egyformák. Politikai felelősségünk mértéke különböző csupán. Egyébként a 98 százalékos különadó kapcsán múlt év szeptemberében sikeres egyeztetéseket folytattunk az Országos Érdekegyeztető Tanács közszolgálati érdekegyeztető szekciójával.

- Ekkor már hatályos volt a 98 százalékos különadó törvény.

- Téved. Amit Önök említenek, azt a kormány terjesztette be, én a második jogszabályt adtam be, és előtte részletesen egyeztettem az szakszervezetekkel. Ennek hatására változott meg az összeghatár, és kerültek ki jónéhányan a körből, akik a közszolgálatban vagy közalkalmazottként dolgoznak. Sokezer embert érintett az ügy, bizonyosan emlékszik rá!

- Mégis, ezt a törvényt is elmeszelte az Alkotmánybíróság (Ab).

- Nem ezt a részét meszelte el. Azt mondta az Ab, hogy 2010-re vagy a jövőre nézve jogszerű a különadó.

- A Fidesz-frakció ismeri ezeket a javaslatokat, vagy utólag értesülnek róluk?

- A különadóról és a múlt pénteki döntésről például részletes tájékoztatást kaptak. A rendőrökre vonatkozó döntésről - mielőtt hétfőn elkezdte az Országgyűlés tárgyalni - hétfőn délelőtt tájékoztattuk a képviselőket.

- A KDNP is ott volt?

- Igen, közös frakcióülés volt. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tájékoztatott arról, hogy ha az alkotmány-módosítás megnyílik, milyen munkavállalókra vagy nyugdíjasokra vonatkozhat. Itt derült ki, hogy például a bányászokat, vegyészeket, zenészeket, operaénekeseket nem kívánja a szabályozási körbe bevonni a kormány.

- Vagyis önök beadják képviselő indítványként a törvényeket és csak utána beszélnek az igazságügyi miniszterrel arról, hogy mit kéne csinálni.

- Nem. Párhuzamosan beszélünk. Pénteken általában a Fidesz elnökségi ülést tart, ahol ezek a kérdések előkerülnek. Több mandátumot kell szerezni egy törvény sikeréhez: a frakció és a kormány támogatását, de nem árt, ha a pártlegitimáció is megvan.

- Ezek szerint ön az, aki a támogatásokat megszerzi?

- Igen, többek között ez is az én feladatom.

- Honnan jönnek a pénteki ötletek? Lázár János találja ki őket?

- Szerintem érdemes pontosan fogalmazni. Ötleteket sosem viszünk sem a parlament, sem a kormány, sem a Fidesz elnöksége elé. Ami a testületek elé kerül, az már javaslat, amely vagy koncepció vagy konkrét megfogalmazás szintjén van. Ötleteket a szocialisták szoktak elővenni, ilyen volt például az ingyenes repülés lehetősége. Mi rendszerben, átlátható szabályokban gondolkodunk. Mint említettem, rendszeresen ülésezik a Fidesz elnöksége. A felmerülő javaslatokat megbeszéljük, s ebből aztán törvényjavaslatok lesznek, amit megtárgyalnak a képviselők. Nem kezdődik meg egyetlen javaslat vitája sem úgy, hogy képviselőtársaim a tájékoztatást ne kapnák meg. Ráadásul a menetrend mindenki számára ismert lehet, hiszen a kormányprogram vagy a jogalkotási program nyilvános.

- Ön azt mondta korábban: ez Orbán Viktor frakciója.

- Így van. Most is ezt mondom.

- Akkor ezek Orbán Viktor törvényei is?

- Magyarország törvényei. Orbán Viktoré is, és az önöké is.

- Sokak szerint csak nevére veszi ezeket a javaslatokat, de nem ön a szerzőjük.

- Csak a gyermekeimet veszem a nevemre, javaslatokat nem. Azokat inkább jegyzem, azaz dolgozom, cselekszem. Ez a feladatom, a kötelességem.

- Mit tesz akkor az igazságügyi tárca, ha a törvényeket javarészt a frakció adja be?

- Végzi a munkáját. Eddig 197 törvény született amelyek közül 70-et terjesztett elő a frakció.

- Azért ez is tekintélyes szám, ráadásul az új alkotmány is benne van.

- Tekintélyes. Többen mondták már, "most aztán dolgoznak a képviselők, rendesen". Az alaptörvény ebből a szempontból persze a legfontosabb. Nem hiszem, hogy azt a végrehajtó hatalomnak kellene beterjeszteni, ha jól értelmezem az 1789 óta érvényes demokratikus elveket.

- Nem egy iPod-on készült az alkotmány Brüsszel és Strasbourg között a vonaton?

- iPad-en. Egyébként csak a koncepció, ami aztán megváltozott a parlamenti vitában.

- És a sarkalatos törvények is így fognak készülni?

- Attól függ, ki készíti őket, és milyen eszközt használ az írásra. Van olyan sarkalatos törvény, amit a kormány javasol; például a kormányzati struktúrát vagy más ilyen kérdéseket. És van, amit parlamenti képviselők. Az ÁSZ-ról szóló első sarkalatos törvényjavaslatot például a gazdasági bizottság tette. Nem tartanám egészségesnek, ha a kormány javasolná az Állami Számvevőszék szabályozását, hiszen az ÁSZ az Országgyűlés szerve, ellenőrzi például magát a kormányt is. A gazdasági bizottság konzultál az ÁSZ-szal, és az igazságügy minisztériummal, tehát a kormányzattal. Ugyanez vonatkozik az alkotmánybíróságról szóló törvényre, ezt szintén nem a kormányzatnak kell betűről-betűre megírni. Ebben az esetben az egyeztetés helye az Ab. Az Ab-val is kell egyeztetni, miként az összes parlamenti párttal.

- És megtörtént ez az egyeztetés?

- Meg fog történni, ez a törvény előkészületben van.

- Az ön beadványának köszönhetően mára jelentősen módosult az Ab jogállása és hatásköre.

- Megírta a sajtó is, rendszeresen járok Paczolay Péterhez - jó kávét kapok az elnök úrtól. Tájékoztatni szoktam az aktuális törvényhozási ügyekről.

- És nem tiltakoztak kézzel-lábbal?

- De igen. Megtették, amit kellett. Paczolay Péter ezt elmondta a parlamentben.

- Ebben mi volt az egyeztetés?

- Önöknek sajátos elképzeléseik lehetnek az egyeztetésről. Miért gondolja, hogy az jelenti az egyeztetést, ha egy javaslattal szemben megjelenik egy vélemény, akkor azt azonnal el kell fogadni? Az egyeztetés ténye önmagában nem a megegyezést jelenti, hanem az érvek ütköztetését. Ha pedig egy érv, egy vélemény szétfeszítené a korábban meghatározott kereteket, ha más utat kínál, akkor az nem nyerhet elfogadást. Ha viszont a rendszer keretein belül mozog, megfontolható vagy elfogadható. Ezt nevezik egyeztetésnek mifelénk.

- De nem is csak a tájékoztatást...

- Nem, valóban nem. Az Ab elnöke vagy bármely más partner tájékoztat az álláspontjáról, az érveiről a véleményéről. Én pedig a miénkről. Ha találkoznak az érvek, miként a különadónál, akkor jön létre a konszenzus.

- Miért vállalja a puffer szerepét, a népszerűtlenséget?

- Frakcióvezető vagyok, nem puffer. Végzem a munkámat, ezért küldtek ide, ezért választottak meg. A népszerűség pedig talmi dolog, ha nincs mögötte munka, ha nincs vállalt felelősség, ha az ország nem mozdul, ha az emberek helyzete kilátástalan.

- Minden elődje azért nem vállalta.

- Melyik kormánypárti frakcióvezetőre gondol? Lendvai Ildikótól és Szekeres Imrétől mást hallottam. Tapasztalatként ugyanazt gyűjtöttem össze, amit ők tanácsként elmondtak. A kormánypárti frakcióvezetés más műfaj, mint az ellenzéki. Ha Áder Jánoshoz vagy Navracsics Tiborhoz akarnak mérni, ne tegyék, mert ők nem voltak kormánypárti frakcióvezetők. A Fidesz részéről eddig csak Szájer József volt kormánypárti frakcióvezető.

- Ha majd 2014-ben választania kell a polgármesterség és a parlamenti képviselőség között, hogyan dönt?

- Szívem szerint a polgármesterséget választanám. De meg kell beszélnem a hódmezővásárhelyiekkel, mert ez már a harmadik ciklusom, és a negyediket csak akkor érdemes vállalni, ha az embereknek olyan fokú a bizalma, hogy mindenféleképpen ragaszkodnak polgármesterükhöz. Meggyőződésem, hogy a harmadik ciklus után már megunják az embert annyira, hogy legalább föl kell ajánlani a lehetőségét, hogy adjanak bizalmat egy olyannak is, aki ezt még nem próbálta ki. Másrészt pedig ez a kérdés nem csupán, s nem elsősorban rólam szól, hanem az emberekről, akik a bizalmat, a támogatást adják. Az ő életükről, helyzetükről, sorsukról. Én komolyan veszem, hogy a politika szolgálat. Fiatal vagyok ugyan, de e vonatkozásban meglehetősen konzervatív.

- Egy hétvégi miniszterelnöki nyilatkozat szerint nem a polgármesterek és az önkormányzatok adósították el a településeket, hanem az előző kormány tehet minderről.

- Is-is.

- Hódmezővásárhely az egyik legjobban eladósodottabb magyar város, ha jól tudom egy főre jutó adósságban az élen áll.

- Attól függ, hogy számoljuk. Azért mondtam, hogy is-is, mert felelősség tekintetében mi magunk döntöttünk arról - a kormány nélkül -, hogy fejlesztünk. És ebben benne van az európai uniós forrásokhoz szükséges önerő, legalábbis a mi esetünkben. Azokat az önkormányzatokat igenis hibáztatom, ahol aránytalan működési hiányok alakultak ki. Lehet olyan polgármester, aki nem gazdálkodik jól, s ezért városában működési hiány alakul ki, mert nem meri vállalni a rendszerek átszervezését, csak mert azok politikai kockázatot jelentenek. Holott ez nem politikai kockázat, csak félelem. Hódmezővásárhelynek működési többlete van a költségvetésben, nincs hiányunk, és minden hitelünk a fejlesztésekből adódik. Az már egy ideológiai kérdés, hogy az ember él a lehetőségekkel és fejleszt, vagy pedig egy helyben jár, és nincs adóssága. Nem hiszem, hogy 2013 után ugyanolyan lehetőségeink lennének az uniós forrásokhoz való hozzáférésben, mint amilyenek ebben a két esztendőben még vannak. Ezért javasoltam, hogy vegyük föl a hiteleket, de úgy, hogy az oktatásban, az egészségügyben teljes átalakítást hajtottunk végre.

- Ön milyen feladatokat adna le az államnak, hiszen éppen most folyik a gondolkodás az új önkormányzati rendszerről? Gondolom az oktatást nem, hiszen ez Hódmezővásárhelyen példaértékű.

- Nagyon sajnálnám, ha olyan törvény születne, ami erre kényszerít, mert legszívesebben mindenütt azt a modellt alkalmaznám, amit kifejlesztettünk. Nem véletlen az érdeklődés iránta szerte az országból. Amúgy köszönöm elismerését.

- Nem ütközik emiatt az oktatási kormányzattal?

- Nem, én ragaszkodom az elképzeléseimhez, és az a helyzet, hogy nehéz megcáfolni a hódmezővásárhelyi eredményeket. Azt gondolom, hogy a magyar települések 60-70 százalékában ez a modell minden gond nélkül érvényesíthető, csak szándék kérdése. Vagy emberi szándéké, attól függően, ki hogyan értelmezi a kisebbségek vagy a szegények iránti felelősségét. 300 településen él a magyar lakosság kétharmada. Ezek szakmailag és gazdaságilag is el tudják látni feladataikat. Az igazi kérdés, hogy egy kistelepülésnek nyolcosztályos általános iskolát kell-e fenntartania úgy, hogy nincs elég gyerek és nincs elég tanár. Település-típusonként más és más a válasz. Szerintem járási központok, megyei jogú városok képesek normális infrastruktúrával jó intézményrendszert megszervezni és működtetni. A kistelepüléseknek nincs meg a társadalmi, gazdasági erejük, nincs meg az adóbevételük, hogy képesek legyenek erre. Ez persze nem azt jelenti, hogy az óvodát, vagy alsó tagozatot nem lehet jól megszervezni, ne lehetnének ellentétes példák. Az oktatás jelenti a legsúlyosabb kihívást, mert a következő 10-15 évet az fogja meghatározni, hogy milyen oktatási rendszer mellett teszi le most az ország a voksát.

- Hány önkormányzat lesz egy év múlva Magyarországon?

- Ugyanennyi. Hány polgármesteri hivatal lesz, milyen szervezeti formában látják el a feladataikat, hogyan lehet a mai elektronikus közszolgáltatások világában, professzionális tömegközlekedéssel egy jobb országot szervezni? Ez a kérdés. A szocialisták tulajdonképpen mindent kipróbáltak, a problémákat sok esetben jól azonosították, csak képtelenek voltak ezekre helyes válaszokat adni. Mondok egy példát. Át lehet szervezni az oktatást, az egészségügyet, lehet mozgatni embereket, de párhuzamosan a tömegközlekedést nem lehet megszüntetni. A két térképet egymásra kell tenni: nem lehet megszüntetni a szárnyvonalakat, és közben arra kényszeríteni az embereket, hogy egy CT-vizsgálatra 100 km-t utazzanak.

- Át fognak állni a régiós rendszerre? Megmarad a megye?

- Most a járási szintekig látunk, ami részben lefedi a mai kistérségeket. A megye sorsa is nagy vitakérdés: milyen típusú legyen, milyen feladatokat lásson el? Azért is nehéz, mert a magyar közigazgatásban nagyon mély gyökerei vannak. Nálunk igazából a megye fedi le a régiót: a középfokú területrendezési, fejlesztési és irányítási egység a megyét jelenti. Az a kérdés, túl akarunk-e ezen lépni. Ebben nagy viták zajlanak a frakción belül is. Én hiszek a megye állami funkciókat ellátó és szervező feladatában, azaz kell egy irányítási szervezet, amely kórházakat, iskolákat üzemeltet. De hogy ehhez kell-e egy húszfős képviselőtestület, kell-e ez a politikai szint, azt nem hiszem.


Fazekas Ágnes, Simon Zoltán / Népszava
 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.