Névnap

Ma 2017. december 16., szombat, Etelka és Aletta napja van. Holnap Lázár és Olimpia napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 74 vendég böngészi
Az állam újraszervezése elkezdődött | +videó Nyomtatás E-mail
2011. május 31.

 

Egyetlen állítást szeretnék megvizsgálni, ez pedig az, hogyan értelmezte újra a jelenlegi kormány az államot, az állam és a polgárok viszonyát - fogalmazott Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a Gazdasági fordulat című rendezvényen kedden Budapesten.

 

Ez a rendszerváltás kiteljesítése, szemben a korábbi meddő kísérletezésekkel, az ország teljesítményét lehúzó állapotokhoz vezető politikákkal, melyek egyik célja az volt, hogy az előző rendszer hívei simán landolhassanak a demokratikus viszonyok közé - tette hozzá.

 

Lánczi András

 

Nem függetlenül ettől, Magyarország az elmúlt 20 évben kimerült a pártpolitikai harcokban, demokráciánk elhasználta azokat az energiákat, amik '89-ben keletkeztek. A politika felszabadít, vagy épp ellenkezőleg, elszívja a lelki energiákat, amelyek nélkül semmilyen közösségi cél nem érhető el - fogalmazott az elemző.

 

2010-re a magyarok lelki energiái a kimerülés jeleit mutatták, az élni akarás vezetett a kétharmados győzelemhez, ami különleges helyzetet teremtett. Egyfajta egység született, már csak bátorság kellett ahhoz, hogy ezzel a felhatalmazással a kormány élni tudjon - vélekedett a politológus.

 

 

Ez a kormány bátor, szemben a '94-es MSZP-SZDSZ-es koalícióval, ami szintén kétharmados többséggel rendelkezett, de nem volt érdeke, hogy éljen vele. Jó volt minden úgy, ahogy volt, jó volt az ideiglenes alkotmány, jó volt az intézményrendszer, megfelelő volt az állam és a polgár viszonyrendszere. Ugyanis az állam tovább játszhatta a kádári elosztási politikát, erősítette azt a képzetet, hogy a polgár az államtól függ, attól várhatja, hogy sorsa jobbra fordul - hangsúlyozta. Az állam újraértelmezése nem kevesebbet jelent, mint a korábbi erkölcsi viszonyok megváltoztatására irányuló erőfeszítések összessége. Minden politikai rezsimnek szüksége van morális alátámasztásra a legális felhatalmazás mellett. A kormány ellenzék félreérti a helyzetet, ami mögött nemcsak az MSZP belső hatalmi harcai vannak, hanem az intellektuális kiüresedettség is - emelte ki Lánczi András.

 

Hallgatóság

 

A kormány baloldali ellenzékének egyik része azt gondolja, hogy a 30-as évek fasiszta-antifasiszta harcának folytatásaként kell értelmezni a jelenlegi helyzetet. Tévedésük okát Lánczi a hamis analógiában látja. Az ellenzék másik részéről a politológus azt mondta: a 60-as évek újbalos eszméjéhez nyúl, szerintük az egyén minden, a közösség semmi - fogalmazott a politológus.

 

Jelenleg a nyugati állameszmény van válságban, a világgazdasági krízis pusztán kiélezte a lappangó feszültségeket. Amikor az államban válság van, az azt jelenti, hogy a politikai célok és döntések elbizonytalanodnak, csökken a kormányzás hatékonysága, kiéleződnek a közösségen belüli feszültségek - szögezte le a Századvég Alapítvány elnöke.

 

Az individuális jogokra épített baloldali kormányzati politikák hozzájárultak ahhoz, hogy az állam elbizonytalanodjon. Ez kormányzási tehetetlenkedésként mutatkozott meg - mutatott rá Lánci András. Véleménye szerint az új kormány annak a felismerésnek a jegyében tevékenykedik, hogy az állam szuverenitása súlyosan sérült. Az állam azt a hitet ültette el a polgárai gondolkodásában, hogy képes jobbá változtatni minden polgára életét - hangsúlyozta Lánczi.

 

Hozzátette: ma nincs egyetlen társadalmi csoport se, amely ne érezné úgy, hogy keveset keres; és minden kisebb-nagyobb csoport, ha az érdeke úgy diktálja, jogoknak állítja be a jóléti igényét. Magyarországon a Kádár-rendszerben kicsikart, kialkudott kiváltságokat a rendszerváltás lefolyásának módja miatt később mint szerzett jogokat kezdték el emlegetni - hangsúlyozta.

 

Szemléletváltás

 

2010-re olyan helyzet alakult, ki, amikor nem egyszerű kormányzati programra volt szükség, hanem egy hosszú távú, az egész országot új pályára állító elképzelésre, hogy nehogy az folytatódjon, ami húsz év alatt egy leromlott gazdaságú, társadalmilag széteső, állami szuverenitásában korlátozott, nemzetközi tekintélyét elvesztett országhoz vezetett - hangsúlyozta a politológus. Mint mondta, az elmúlt húsz év alatt részben rossz elvek mentén vagy elvek nélkül zajlott a politizálás.

 

Sokan úgy képzelték el az államot, mint ami képes a személyes gyengeségeket kijavítani, hogy mindenkinek jár valami az államtól, sőt, az állam átvállalja a döntések felelősségét is a polgáraitól - jelentette ki Lánczi András. Úgy folytatta, éppen ezért először azon kellett változtatni, hogy a nemzeti érdek előnyt élvezzen a rész- és magánérdekek helyett.

 

Beszédében úgy fogalmazott, Magyarország már akkor gazdasági válságjeleket mutatott, amikor a világgazdasági válságnak még előhírnöke sem volt. Az eladósodottság mértéke 20 évvel a rendszerváltás után hasonló értékeket ért el, mint a nyolcvanas években - mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam 2010-ig szinte zavartalanul magán hordozta a régi rend mércéit, mindig egy kicsit hozzáigazítva azt a körülményekhez.

 

A magyar állam szuverenitása soha nem vált annyira korlátozottá, mint 2008 és 2010 között - jegyezte meg a Bajnai-kormány kényszerű hitelfelvételéről szólva. Leszögezte, hogy az állam egyre tehetetlenebbül vergődött a saját vállalásai és a kialkudott kedvezmények hálójában. Budapest rozsdaövezetté vált, koldusok lepték el a nagyobb városainkat, a tömegközlekedés színvonala is leromlott, majdnem mindenhol az igénytelenség és közöny jeleit láthattuk - sorolta.

 

Hozzáfűzte: a kormány ezért úgy döntött, megváltoztatja az állam és a polgár viszonyát. Ez az az archimédeszi pont, amely kifordíthatja a régi rendet - emelte ki Lánczi. Példaként az új alaptörvényből idézett, rámutatva arra, hogy az állam nem a polgárai felett álló hatalom, hanem felelős polgárok közössége. Az állam és polgári között innentől kezdve kölcsönösségi viszony alakult ki - húzta alá beszédében az elemző.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.