Névnap

Ma 2017. szeptember 23., szombat, Tekla és Líviusz napja van. Holnap Gellért és Mercédesz napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 111 vendég böngészi
Kövér: Legyen mindenki számára elérhető az internet Nyomtatás E-mail
2011. június 01.

 

Mindenki számára elérhetővé kell tenni az internetet - mondta Kövér László házelnök szerdán, az EU-elnökség keretében megrendezett "Az Információs Társadalom Parlamentje" című konferencián az Országházban. Ugyanitt Khalil Rouhana hangsúlyozta:a célok között szerepel az egységes digitális piac létrehozása is.

 

Megnyitó beszédében a házelnök azt hangsúlyozta: feladat még az is, hogy mindenkivel megismertessék, miként segíthetik életét az infokommunikációs eszközök. E mellett azt szorgalmazta, hogy digitális formában minél hamarabb legyenek elérhetőek nemzeti kultúrkincseink. Úgy vélekedett: e három feladathoz erőfeszítésre és anyagi ráfordításra van szükség.

 

Kövér László

 

Kövér László leszögezte: egyik feladat sem várathat magára, minden perc késlekedés egész társadalmi rétegeket, esetleg egész településeket szakíthat le. Ez nemcsak gazdasági, hanem a demokrácia kérdése is - húzta alá. Mint mondta, az írás-olvasás megszerzéséhez hasonlatos alapjoggá nőtte ki magát az elmúlt években a digitális írni-olvasni tudás.

 

A három terület esetében jelentős erőfeszítések születtek tagállami és európai szinten egyaránt, de leginkább a korszerű, modern és nem utolsósorban vonzó formát öltő tartalomszolgáltatással vagyunk leginkább lemaradva - fogalmazott a házelnök, aki szerint e területen lenne a leginkább szükség innovációra.

 

Beszélt arról is, hogy az infokommunikáció csupán eszköz, az, hogy miként használják, az emberségről, az értékekről tesz tanúbizonyságot. Szerinte nem szabad engedni, hogy lebontsák vele azt a civilizációt, amely létrejött.

 

Jól halad az Európai Digitális Menetrend végrehajtása

 

Jól halad a tavaly elfogadott Európai Digitális Menetrend végrehajtása, amelynek célja, hogy 2013-ra az Európai Unióban 100 százalékos szélessávú internet lefedettség legyen - mondta Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatóságának vezetője szerdán Budapesten "Az Információs Társadalom Parlamentje" című konferencián.

 

Khalil Rouhana hangsúlyozta: a digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetkapcsolat, és hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.

 

A főigazgató emlékeztetett: az Európai Digitális Menetrend 7 fő célkitűzés mentén 101 intézkedést fogalmaztak meg olyan XXI. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosítva, amelyek teret adnak az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak valamint a vállalkozások mindennapi körülményein.

 

A sokkal gyorsabb internet mellett a célok között szerepel az egységes digitális piac létrehozása, a digitális rendszerek összehangolása, az internetbe vetett bizalom megalapozása és az online biztonság megteremtése, valamint a kutatás-fejlesztési (k+f) beruházások bővítése, és a digitális ismeretek elterjesztése - fejtette ki Khalil Rouhana. Kiemelte: ezen célok elérésében nemcsak a döntéshozóknak, hanem a felhasználóknak is részt kell venniük.

 

Az egy év alatt elért eredményeket ismertetve elmondta, hogy a 101 intézkedésből tavaly tízet már végrehajtottak, de hat, tavalyra tervezett lépés 2011-re tolódik, és idén elkezdődik az előkészítő munka a többi célkitűzés végrehajtását illetően.

 

A k+f beruházások területén az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokkal szemben, így 11 milliárd euróra kell növelni, vagyis gyakorlatilag meg kell duplázni az erre szánt forrásokat - jelezte a főigazgató.

 

Kiemelte: 2015-ig azt is szeretnék elérni, hogy az uniós állampolgárok fele interneten vásároljon, és egyszerűsíteni szeretnék a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára a határokon átívelő elektronikus fizetést és számlázást, valamint a kkv-k internetes jelenlétét is.

 

Magyarországgal kapcsolatban Khalil Rouhana elmondta: az ország teljesítménye sok területen már megközelíti az uniós átlagot, ugyanakkor például az e-business, és a kkv-k ösztönzése területén még további lépésekre van szükség.

 

Alkotmányos garanciákat az infokommunikációnak

 

A kormányoldal is tisztában van azzal, hogy a válságadók fizetése nehéz feladat a telekommunikációs szektor számára, de annak kivetésére Magyarország talpra állítása érdekében szükség volt - közölte Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára szerdán "Az Információs Társadalom Parlamentje" című konferencián az Országházban.

 

Az államtitkár azt mondta: tavaly, szembesülve a "horrorisztikus" költségvetési helyzettel, válságadó formájában a piaci szektor hozzájárulását kérték Magyarország talpra állításának érdekében. Ha ezt nem lépték volna meg - tette hozzá -, elszabadultak volna az árfolyamok és fizetésképtelenné vált volna az állam, a késlekedés sokkal többe került volna mindenkinek, mint a kivetett válságadók összességében.

 

Kiemelte: a válságadó kivetése közben igyekeztek olyan megoldást keresni, hogy a távközlési szektor beruházási kedvét ne rombolják le, azt ne fogják vissza. A válságadók kivetéséért cserébe a kormány olyan ösztönzőket, piacbarát szabályozókat alakít ki, melyek eredményeként a szolgáltatók nem fogják vissza beruházásaikat, így, a nemzetgazdasági értelemben is kiemelt szektor húzhatja tovább a gazdaságot - tette hozzá.

 

Úgy vélekedett: Magyarországot 2010-re a felelőtlen kormányzás és a gazdasági válság a szakadék szélére navigálta, az állam a szétesés jeleit mutatta, és csak a közpénzek indokolatlan herdálását tudta felmutatni. Véleménye szerint az elmúlt egy évben végérvényesen megváltoztattak több mindent, hogy jobban működőbb, polgárbarátabb és versenyképesebb államot, egy perspektivikusabb magyar piacot építsenek fel.

 

A megtett lépések között egyebek mellett kiemelte, hogy alkotmányos garanciákat adtak az infokommunikációnak; a kormány megalkotta a Digitális Magyarország vitairatát és a Digitális megújulás stratégiáját.

 

Felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a harmadik vagy a negyedik negyedévben a kormány értékesíti a 900 megahertzes frekvenciát, amely igazi "win-win szituációt" teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé, jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket, jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut.

 

A kormány megteremtette az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színrelépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk - emelte ki azzal, hogy ha a piac nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.

 

Nyitrai Zsolt beszélt arról is, hogy hamarosan megnyitják a Civil TETRA széles körű használatának lehetőségét, ez a zárt láncú kormányzati mobilhálózat, amely civil igények esetén hamarosan a polgárok számára is használhatóvá válik.

 

Kitért arra is, hogy megalkották a Digitális megújulás részeként a magyar szélessáv-fejlesztési koncepciót, amelynek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen szélessáv.

 

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy parlamenti vita előtti állapotban van az elektronikus hírközlési törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata, és megkezdték a hálózat- és információbiztonságról, valamint a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvények előkészítését.

 

Elmondta: most készítik elő azt a kormányhatározatot, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum; hamarosan megteremtik az e-fizetés lehetőségeit is.

 

A tervek között szólt arról is, hogy nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

 

(MTI.Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.