Névnap

Ma 2017. december 18., hétfő, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 83 vendég böngészi
Czomba: "Az értékteremtő munkát helyeztük előtérbe" Nyomtatás E-mail
2011. június 14.

A legutóbbi foglalkoztatási adatokról és a közmunka rendszeréről beszélgettünk többek között Czomba Sándorral. A Fidesz.hu-nak adott interjújában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta azt is, hogy mi indokolja a szakképzési rendszer és az érdekegyeztetés átalakítását, valamint a politikus üzent az "éhséglázadást" vizionálóknak is.

 

- Nemrég láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal adatai, melyek azt mutatják, hogy az első negyedévben nőtt a foglalkoztatottak száma. Miként értékeli az adatokat?

 

- Az első negyedévet vizsgálva mindenképpen pozitívum, hogy összességében több mint 30 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma. Az is kifejezetten üdvözlendő tendencia: úgy nőtt a foglalkoztatás, hogy a versenyszférában növekedett, a közszférában pedig - elsősorban a közfoglalkoztatás átalakítása miatt - valamelyest csökkent a foglalkoztatási szint. Ha ez így folytatódik, akkor mindazok a célkitűzések, melyeket a foglalkoztatásban megfogalmaztunk az elmúlt időszakban, megvalósulhatnak. A tendencia nagyon jó, de még nem vagyunk túl a nehezén.

 

Czomba Sándor

 

- Ezen adatok függvényében mit lehet előre jelezni az év második felében?

 

- Nem lehet megmondani konkrétan, hogy mekkora foglalkoztatás-bővülés lesz 2011 végéig. Trendeket látunk. Az a pálya, amire a gazdaság ráállt, az mindenképpen jó. A versenyszférában vagy a vállalkozói szektorban a korábbi időszakhoz képest egyfajta pozitív hangulat uralkodik. A felmérések azt mutatják, hogy nem létszámleépítésben, hanem bizonyos részben létszám-megtartásban, és elég jelentős részben foglalkoztatás-bővítésben gondolkodnak a vállalkozások. Ez mindenképpen jó dolog. Azért azt látni kell, hogy szigetekről beszélhetünk. Az export húzza a magyar gazdaságot, ez teljesen egyértelmű. Győr környékén most az Audi elkezdte a létszámbővítést, ezért ott nagymértékben, 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, így most már megelőzi Közép-Magyarországot is.

 

- A gazdaságnak melyek azok a szektorai, melyek a foglalkoztatás tekintetében még nem álltak rá teljesen a növekedési pályára?

 

- Ahhoz, hogy a foglalkoztatásban országos szinten is érdemi eredményeket tudjunk elérni, a vállalkozói szférában kellenek tartós munkahelyek, és ott, ahol a legnagyobb a felszívó-hatás, például az építőiparban, vagy a mezőgazdaságban. Ezen szektorok bővülésével a leghátrányosabb helyzetű régiókban lehetne eredményeket elérni, tehát láthatjuk: még messze kihasználatlanok a lehetőségek. A következő időszakban, akár a versenyszféra, akár a közfoglalkoztatás tekintetében, ezekre a területekre kell koncentrálnunk.

 

- Északkelet-Magyarországon évek óta kiemelkedő probléma a magas munkanélküliség. Hogyan mérsékelhetőek a régiók közti kiugró különbségek?

 

- A foglalkoztatottság tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a két sereghajtó hosszú-hosszú évek óta, ahol 19,5 és 21,5 százalék a munkanélküliség, miközben Győr környékén 5,5 százalék, a közép-magyarországi régióban 6,5 százalék. Katasztrofális eltérések vannak! A legfontosabb az lenne, hogy az elsődleges munkaerőpiac sokkal markánsabban legyen jelen a leghátrányosabb régiókban.

 

- Milyen más módszerekkel lehet ösztönözni a munkahely-teremtést a hátrányos helyzetű régiókban?

 

- Nemrég írtunk ki egy 5 milliárd forintos munkahelyteremtő pályázatot. Fontosnak tartottuk a feltételek kiírásakor, hogy olyan kis-és középvállalkozásokat célozzunk meg, akik a leghátrányosabb helyzetű régiókban akarnak munkahelyeket teremteni. Ennek érdekében a pályázati feltételrendszert úgy alakítottuk, hogy magasabb összegű támogatást kapnak a hátrányosabb helyzetű régiókból pályázók. Az is jelentős könnyebbség, hogy 15 millió forintos értékhatárig fedezetül szolgálhat a megvásárlandó gép vagy berendezés is. Az előző időszakban számos esetben az utófinanszírozás miatt csak azok tudtak pályázni, akiknek eleve volt pénzük, ráadásul 150 százalék bankgarancia is kellett, így sok kis-és középvállalkozó nem tudott labdába rúgni. A problémákat sikerült megoldani, és örömmel mondhatom, a legtöbb sikeres pályázat Észak-Magyarországról és az észak-alföldi régióból érkezett. Az elvárásunk az, hogy a meglévő statisztikai állományi létszámhoz képest növekedjen az alkalmazottak száma, és a növelt létszámot legalább két esztendeig tartsák fenn a nyertesek. A lehetőséggel több mint 3 ezer ember tud néhány hónapon belül elhelyezkedni, és több mint 5 ezer ember munkahelyének a megőrzéséhez járulunk hozzá. Csak emlékeztetőül: az előző kormány mindössze 2 milliárd forintot szánt a hasonló munkahelyteremtő pályázatokra.

 

- A szocialista kormány által elindított, Út a munkába nevű közmunkaprogramot a mai napig sikeresnek ítéli az MSZP. Valóban ilyen eredményes volt?

 

- Ezt csak ők mondják, rajtuk kívül senki más nem állítja ezt, még a többi ellenzéki párt sem. Azt világosan látta mindenki, hogy az Út a munkába program mindenhova vezetett, csak a munkához nem. Gyakorlatilag százezer emberből ezer sem volt, aki elhelyezkedett később az elsődleges munkaerőpiacon. Ez elég beszédes szám. Ráadásul 270 ezer embernek kellett volna munkalehetőséget biztosítani, ehhez képest 100 ezernek adtak 6 vagy 8 órában munkát, a maradék 170 ezer ember pedig egyetlen egy napot sem dolgozott a korábbi időszakban. Ezt mindennek lehet nevezni, csak igazságosnak nem. A szocialisták által elindított struktúra fenntartása 150 milliárd forintba került 2010 végéig. Megjegyzem, az előirányzat - melyet a szocialisták a 2010-es költségvetésben beállítottak a közfoglalkoztatásra - 55 milliárd forintról szólt. A pénz szeptember elejére elfogyott, így ettől kezdve az új kormánynak kellett azt tovább finanszíroznia. Meggyőződésem, hogy ha ezt a közmunka-rendszert továbbvisszük, akkor az idei évben már a 200 milliárd forinthoz közelítene az összeg. Ehelyett mi olyan közfoglalkoztatási rendszert alakítottunk ki, amelyben az értékteremtő munkát helyeztük előtérbe.

 

Mostanában sokszor figyelmeztetnek bennünket, hogy adott esetben "éhséglázadás" törhet ki bizonyos térségekben, mert akkora a baj. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy most 200-220 ezer embert szólítunk meg az új közmunkaprogram által; igaz, hogy adott esetben a négyórás foglalkoztatás csak 32-33 ezer forintos nettó jövedelmet jelent, de mégsem 28.500 forintot, melyet 170 ezer ember kapott korábban. Tehát ha valamikor "éhséglázadásnak" ki kellett volna törnie, az az előző időszak lett volna, és nem a mostani.

 

- Milyen programok indultak a közfoglalkoztatásban?

 

- Az elmúlt néhány hónapban számos olyan program indult, ami kifejezetten sikeres volt. Például a téli tűzifagyűjtő-program, amelynek keretében a rászorulók nem csak munkát kaptak, hanem olcsó tüzelőt is. Tavaly összesen 9.200 ember volt országos közfoglalkoztatásban, most csak a vízügynél majdnem 10 ezren vannak. Ők vízgazdálkodási társulásoknál, vízügyi igazgatóságoknál, vagy a vasútnál dolgoznak. Jelen pillanatban több mint 32 ezer ember dolgozik Magyarországon 6 vagy 8 órában, és nagyságrendileg 110-120 ezer ember volt már bevonva 4 órás foglalkoztatásba az idei esztendőben. A magánerdőknél is lehetőséget biztosítottunk arra, hogy közmunkásokat alkalmazzanak. Napokon belül elindul a parlagfű-mentesítési program is, 2250 ember két hónapig hat órában az ország 50 kistérségében fogja ezt a munkát végezni.

 

Pluszforrásokkal 300 önkormányzatot támogattunk, amelyek a korábbi években is jó közmunka-programokat működtettek. Nemrég jelentette be Komlóska polgármestere, hogy megszűnt a munkanélküliség a faluban, amire még nem volt példa korábban. Komlóska egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy zsáktelepülés.

 

- 2012. január 1-től a Belügyminisztérium fogja átvenni a közfoglalkoztatás irányítását és szervezését. Miért kerül át a BM-hez ez a terület?

 

- Ezt az indokolja, hogy az elkövetkező időszakban többszázezer ember, akár egész évi együttes foglalkoztatását szeretnénk megvalósítani, de ez olyan logisztikai, szervezési és irányítási feladatokat igényel, amihez csak a Belügyminisztérium rendelkezik megfelelő infrastruktúrával.

 

- Mi indokolta a szakképzési rendszer átalakítását?

 

- Az egyik oldalról azt látjuk, óriási a munkanélküliség Magyarországon, a másik oldalon pedig azt, hogy a vállalkozó nem kap megfelelően képzett embert. Ennek nyilvánvalóan nemcsak a szakképzés, hanem a szociális ellátórendszer is komoly akadálya volt. Ma Magyarországon közel 900 ezer szakképzetlen ember van a munkanélküliek és az inaktívak táborában. Azt látjuk, hogy a hagyományos, manuális szakmák döntő többségében a három esztendő, - mint ahogy annak idején a szakmunkás képzésben volt - elegendő, és már az első évben meg kell kezdeni a szakmai alapozó ismeretek oktatását is, a 10-11. évfolyamon pedig nem iskolai tanműhelyben, hanem kint a valós életben, vállalkozóknál kell a szakmát megtanulni. A szakközépiskolánál is négy évre szeretnénk a képzést rövidíteni, mert ez az idő elegendő arra, hogy a tanuló érettségit tegyen, és megtanulja a szakmai alapokat. Ezekben a tervekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagyon komoly partnerünk.

 

- Mi a helyzet a szakképzés másik ágával, a felnőttképzéssel?

 

- A következő időszakban a felnőttképzést úgy szeretnénk átalakítani, hogy jobban igazodjon a piaci igényekhez, ezért elsősorban a munkahelyi háttérrel rendelkező képzéseket részesítjük előnyben. Nagyon fontos, hogy a leghátrányosabb helyzetű embereket bevonjuk a képzésbe, és a közmunkához is szeretnénk minél több képzést kapcsolni. Azt akarjuk, hogy ne úgy lépjen ki valaki a közmunka-programból, mint ahogyan belépett. A végső cél az, hogy a munkanélküliek az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni.

 

- Újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés rendszerét, létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot - köztük az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) - egyesíti. Mi indokolta ezt az átalakítást?

 

- A kormány nagyon fontosnak tartja a társadalmi párbeszéd intézményének a fenntartását. Azt azonban látnunk kell, hogy a jelenleg működő érdekegyeztető tanács munkaadói és munkavállalói oldala a magyar munkaerőpiacnak csak egy bizonyos, szűk szegmensét fedi le. Ha olyan döntéseket szeretnénk hozni, amely a társadalom jelentős részét érinti, akkor be kell vonni a döntéshozatalba vagy a javaslattétel lehetőségébe azokat a szervezeteket is, akik egyébként az OÉT-en kívül maradtak. A társadalmi párbeszéd lehetőségét is szeretnénk bővíteni. Az OÉT jelenlegi tagjai automatikusan résztvevői az új grémiumnak is, valamint szeretnénk a Magyarországon működő kamarák, történelmi egyházak, civil szervezetek és a tudományos élet képviselőit is meghívni ebbe a fórumba. A társadalom egészét le tudjuk fedni, és mindazok a javaslatok, észrevételek, melyeket a társadalom különböző csoportjai megfogalmaznak, eljutnak a döntéshozókig, és a kormány még megfontoltabb, jobb döntéseket hozhat.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.