Névnap

Ma 2017. december 18., hétfő, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 72 vendég böngészi
Hamis vádak Magyarország ellen Nyomtatás E-mail
2011. június 15.

Felmerül egy jogos kérdés, kétely: az ellenzéki kritika helyénvaló, azonban korrekt-e az, amikor ugyanezek a politikusok feketítik be országukat külföldön, csak azért, mert a magyar választópolgárok egy új többségnek szavaztak bizalmat?

 

Az a rossz szokás, hogy saját országukat kritizálják külföldön, helytelen és inkorrekt viselkedés, különösen akkor, amikor a régi többség tagjai teszik ezt.

 

A múlt hónapban Magyarország a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe került egyes európai liberális és szocialista vezetőknek az új magyar alaptörvényre tett éles hangú kritikai megjegyzései következtében.

 

Őszintén szólva ugyanezek az európai liberális és szocialista vezetők kritizálták a magyar Országgyűlés által idén elfogadott új médiatörvényt is. Felmerül egy jogos kérdés, kétely: az ellenzéki kritika helyénvaló, azonban korrekt-e az, amikor ugyanezek a politikusok feketítik be országukat külföldön, csak azért, mert a magyar választópolgárok egy új többségnek szavaztak bizalmat? Az a rossz szokás, hogy saját országukat kritizálják külföldön, helytelen és inkorrekt viselkedés, különösen akkor, amikor a régi többség tagjai teszik ezt. Azon politikusok, akik ellenzékbe kerülnek egy választás után, elsősorban saját parlamentjükben kell munkálkodjanak a jogszabályaik jobbá tételén.

 

Jogos a gyanú, hogy azok, akik külföldön ilyeneket tesznek, azért teszik, mert nem tudják elfogadni a választások végeredményét. Ez gyerekes viselkedés. Olyan viselkedésmód, mint az elkényeztetett gyerekeké, akik magukat az igazság egyedüli letéteményesének tartják, amikor győznek, de mindig találnak valamiféle kibúvót a szabályok alól, csak hogy ne kelljen elismerniük vereségüket. Azoknak, akik nem ismerik el a választópolgárok ítéletét, amikor elvesztenek egy választást, jelen esetben a szocialistáknak és a liberálisoknak, azt kellene megkérdezniük önmaguktól, hogy képesek-e tenni a magyar közjó érdekében, és ha igen, mit, anélkül, hogy viselkedésük külföldi kirohanásokba torkollana.

 

A médiatörvényt kritikával illette az Európai Bizottság és módosításokat tartott szükségesnek, amelyeket a magyar Országgyűlés át is vezetett. A hivatkozott jogszabály teljes mértékben összhangban van az uniós irányelvekkel - ezt természetesen lehet elfogadni vagy vitatni -‚ azonban a kritika most már az Európai Uniót és nem a magyar kormánykoalíciót illeti.

 

Legutóbb a most elfogadott új alaptörvény kapcsán merültek fel ellentmondások. Az ügy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése és velencei bizottság elé került. Mindannyian magabiztosan várjuk a velencei bizottság és a magyar Országgyűlés közti párbeszéd eredményét, amely fontos dokumentumban fog testet ölteni, s amelyre reagálni kell majd. Azonban nagyon fontos, hogy ne higgyük el azokat a hazugságokat, amelyeket az európai újságok terjesztenek.

 

Első vád: az alkotmány elfogadásának folyamata rendkívül rövid idő alatt zajlott le.

 

Hamis. Valamennyi magyar ember számára ismert, hogy az alkotmányos reformfolyamat 1989-ben kezdődött. Ekkor az összes politikai párt döntött az 1949-es kommunista alkotmány megreformálásáról. Az alkotmány jelenlegi szövege világosan deklarálja saját ideiglenes voltát. A magyar pártoknak és a különböző politikai többségeknek 22 évébe telt, mire sikerült elfogadtatni az ideiglenest felváltó végleges szöveget. Ez nem kevés idő,

 

Második vád: az új magyar alkotmány elfogadásának parlamenti vitája túlságosan rövid volt.

 

Hamis. Az új szöveg kidolgozása 2010. július 28-án kezdődött, és a 201 1. április 18 i zárószavazással fejeződött be. Mindenki tudja, hogy ezen idő alatt valamennyi politikai erő dolgozott az előkészítő bizottságban és a hat munkacsoportban. A kormánykoalíció általában elfogadta az ellenzéki indítványokat, néha pedig a többségi vélemény győzedelmeskedett. Számos egyesület, szakszervezet és egyház vett részt a különböző politikai csoportok indítványaival kapcsolatos munkában. Tavaly télen azonban a szocialisták, a liberálisok, valamint a Jobbik úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a munkában, és kívülről fogalmaznak meg kritikákat.

 

Harmadik vád: az új alkotmány rossz, mivel a koalíció kétharmados többséget élvez.

 

Hamis. Mely különös ideológia tudja igazolni azt az elgondolást, hogy a többség rossz, miközben a kisebbségnek minden esetben igaza van? Az alaptalan félelem egy a hatalmával visszaélő többségtől a kisebbség zsarnokságához vezet. Ez ellentétben áll valamennyi demokratikus eszmével. Emlékszünk, hogy hosszú évekig csupán a szocialista eszme tanította e doktrínát. Mindannyian pontosan tudjuk, hány millió áldozatot követelt a tiszta és csakis becsületes emberekből álló kisebbség képzete. A többség és kisebbség lehet jó vagy rossz egyaránt. Ennélfogva a választások és a gyakori parlamenti viták a demokrácia szabályszerű működésének részei, a hatalmi egyensúllyal egyetemben.

 

Negyedik vád: a többség nem akart megvitatni alternatív indítványokat.

 

Hamis. 2011 februárjában az Országgyűlés jóváhagyott egy határozatot, megengedve az alternatív indítványokról szóló vitát. Sajnálatos módon sem a szocialisták, sem a liberálisok nem terjesztették elő indítványaikat. Talán jobbnak látták, ha mindenféle politikai felelősség nélkül kritizálnak.

 

Ötödik vád: Az új alaptörvény ultrakonzervatív és múltba tekintő. Ha ezekkel a kifejezésekkel kritizálják azokat az eszméket, amelyeket az új alaptörvény szövege tartalmaz, fel kell tennünk a következő két kérdést: kik azok, akik megfogalmazzák a vádakat? Miért kell innovatívnak és modernnek lennie? Az új szöveg megőrzi és megerősíti a nemzet vallási, történelmi és kulturális valóságát. Ez a szöveg erénye, nem pedig hibája. Az országot szolgáló politikának pontosan így kell cselekednie. De ez még nem elég. Azok az újítások, amelyeket az új alaptörvény bevezet, rendkívül korszerűek, kezdve a preambulummal, amelyben megtalálhatók a keresztény gyökerek, a jövő nemzedékek iránti felelősség, a Magyarországon élő népek és népcsoportok tiszteletben tartása, a helyi közigazgatás egyszerűsítése, a heteroszexuális házasság egy értelmű meghatározása, a magzati élet védelme, a jogokra, felelősségre vonatkozó különböző nemzetközi szabályok implementálása és az államadósság korlátozása.

 

Jóváhagyásra vagy még többre, tapsra számítottam minden politikai erő részéről. Minden résztvevőnek, aki hónapokig dolgozott az előkészítő bizottságban, igennel kellett volna szavaznia a szövegre. Ezzel ellentétben a Jobbik és a szocialisták értékmentes, alapok nélküli politikai vitát képzeltek el. Mindenkinek, akt ismeri az új alaptörvény szövegét és annak elfogadását, gratulálnia kellene realizmusért és előrelátásért. Az alaptörvény nemcsak Magyarország jövőbeli fejlődéséhez járulhat hozzá, hanem fontos példaként szolgálhat más európai országok számára is. Végre vannak, akik nem szégyellik saját keresztény gyökereiket, és támogatják az élet-, a család- és a polgári szabadságjogok (jogok és kötelességek) alapvető értékeit. Isten áldja Magyarországot, Szent István király óvja az országot és annak jövőjét!

 

Luca Volonté

 

A szerző a néppárti frakció elnöke,

Európa Tanács, parlamenti közgyűlés

(Luca Volonté - Magyar Nemzet)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.