Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 111 vendég böngészi
A legvérmesebb kutyákat is megszelídítik egy magyar módszerrel Nyomtatás E-mail
2011. június 16.

A legproblémásabb kutya is ideális kedvenccé válik egy magyar kutyanevelési módszerrel, amelynek használata rohamosan terjed a kutyaiskolák körében, és külföldről is hatalmas az érdeklődés iránta. A Tükör módszer alapítója, Korom Gábor szerint ezek az iskolák inkább gazdaiskolák, és elmondása szerint javíthatatlan kutya nincsen, maximum a gazda nem elég kitartó.

 

Kutyás körökben egyre több emberhez jut el a hír, hogy vannak Magyarországon olyan kutyaiskolák, ahol a kutyák fajtától, temperamentumtól függetlenül szabadon vannak a tanfolyamon, mégsem verekednek össze. Némi kutyás tapasztalattal a hátam mögött először ezt nehezen hittem el, és meg is lepődtem, amikor első alkalommal megnéztem egy foglalkozást a Népszigeti Kutyasulin. A csoportban volt golden retriever, argentin dog és staffordshire terrier is, mégis jól megfértek egymás mellett a kutyák, sőt az óra egyik felében lelkesen figyelték a gazdájukat, hogy mivel érdemelhetik ki a jutalmat, míg a másik felében szabadon játszottak.

 

Az iskola vezetője, Korom Gábor és kollégái egy saját módszert dolgoztak ki a kutyák képzésére, amely - néhány vicces kutyás videónak és az iskola lelkes bemutatócsoportjának köszönhetően - már világszerte ismert. A fiatalon még többé-kevésbé hagyományos pórázos, fojtóláncos módszereket (sőt még szöges nyakörvet is) használó oktató aktív munkakutya-versenyző volt, mígnem kutyájának betegsége rádöbbentette, milyen keveset is tudunk valójában legközelebbi állati társainkról. "Azt vettük észre, hogy amit kutyával tanítás címszó alatt csinálunk, nem más, mint a kutya kényszerítése. Azt mondom neki, hogy tanuld meg, hogy mit akarok tőled, és mindegy, hogy labdával vagy fojtólánccal, de a saját akaratomat kényszerítem rá a kutyára" - mondta az [origo]-nak az iskolavezető.

 

A fordulat nagyjából akkor történt, amikor Magyarországra eljutottak az első hírek az Amerikából eredő klikkertréningről. A kényszerítést nem használó, kutya együttműködésén alapuló tanítás felkeltette a Népszigeti Kutyasuli oktatóinak figyelmét, és Hornig Rudolf volt az, aki ennek a módszernek az első magyar szakértőjévé vált. Az iskolában kitapasztalták, hogyan lehet ezt az egyébként steril, otthoni környezetre kitalált módszert ingergazdag környezetben, a csoportos tanításban használni, és ezzel kialakult a későbbi Tükör módszer egyik alappillére, a klikkeren alapuló tanítás. A módszer kidolgozásában nagy szerepe volt még Vámosi-Nagy Nórának is, aki ma az iskola bemutatócsoportjának vezetője.

 

Korom Gábor ezután a kutya ösztöneinek tanulmányozásával kezdett el foglalkozni, és ebből lett aztán a módszer másik lába, a viszonyrendezés a gazdával ösztönkezelésen keresztül. A kutya ugyanis bár nagyon édesen tud összegömbölyödve aludni, és okosan nézni, mégis ösztönlény, és teljesen kifordulhat magából, ha például egy másik kutyával vagy macskával találkozik. Az iskolavezető szerint fontos, hogy ezzel tisztában legyünk, és ismerjük a kutyának ezt az oldalát is. "Arra például nem kell megtanítani a kutyát, hogy odajöjjön. Ez nem tanítási gyakorlat, hanem ösztönkezelés, és az a kérdés, hogy a kutya elfogadja-e az irányításomat, vagy nem" - mondta Korom Gábor. Végezetül a nagyvárosi kutyák természetes szükségleteinek (szellemi éhség, közös akciók a gazdával) kielégítési lehetőségeit is kidolgozták, és így alakult ki a Tükör módszer hármas egysége: a tanítás, a viszony rendezése és az életmód. A módszer elnevezése onnan ered, hogy a kutya, mint tükör, megmutatja, milyen gazdák vagyunk, és miben kell még fejlődnünk.

 

Az alapító szerint az ember mostanáig nagy tévedésben élt a kutyákkal kapcsolatban: "Azt gondoltuk, hogy számára az a jó, ha egymagában kint van a kertben, és védi a portát. Azonban kiderült, hogy a kutyában hihetetlen lehetőségek laknak, például viszonylag rövid idő alatt meg lehet tanítani villanyt kapcsolni." Az életmód résznek fontos eleme a szellemi igények kielégítése, hogy a kutya ne rombolja szét a lakást unalmában. Megfelelő fajtaválasztással, kellő tudatossággal számos probléma megelőzhető, és Korom Gábor szerint ez lesz a módszer jövője - tervezik ugyanis, hogy egy tanfolyam keretében már a kutyavásárlás előtt megismertetik a gazdajelölteket a fajtákkal és a Tükör módszer elemeivel.

 

A módszer többéves tesztelési folyamat után jutott el arra a szintre, hogy négy-öt éve már csak ebben a szellemben folyik az oktatás az iskolán, sőt már több budapesti és vidéki kutyaiskolában is alkalmazzák. A módszer iránt külföldről is hatalmas az érdeklődés: Japántól kezdve Hollandián és Svájcon át egészen az Egyesült Államokig. Az alapítók azonban még nem állnak készen a külföldi terjeszkedésre, és ennek főleg az az oka, hogy több évig tart, amíg valaki teljesen elsajátítja az alkalmazott technikákat, és eljut arra a szintre, hogy már képes egy csoportot vezetni. Egyelőre azzal kísérleteznek, hogy a gyakorlottabb oktatóik utaznak ki külföldre, ahol betanítják a kinti érdeklődőket. Az első próbálkozások már célegyenesben vannak, mondta Korom Gábor, az első külföldi iskola várhatóan az Egyesült Államokban nyílik majd.

 

Ha a gazda kitartó és következetes, akkor a két héthetes tanfolyam után teljesen megváltozhat a kapcsolata a kutyájával. Korom Gábor szerint önzés elvárni a kutyától, hogy megértse az emberek nyelvét, és arra van szükség, hogy az ember is tisztában legyen azzal, mit akar közölni vele a kutyája a maga módján. A klikker révén pedig mindketten elsajátíthatnak egy közös, mesterséges nyelvet, melyen keresztül hatékonyan lehet információt megosztani, mondta az iskolavezető. A tanfolyamon továbbá a gazda megtanulja azt is, hogyan legyen vezető, iránymutató személy a kutya számára az emberek világában.

 

Persze azért a Tükör iskolákban sincs kolbászból a kerítés: az emberre, állatra támadó kutyákat kellő elővigyázatossággal kezelik, és egyedre szabott terápiás foglalkozásokon készítik fel őket a tanfolyami csoportmunkára. Az ilyen kutyánál általában nem volt megfelelő a korai szocializáció, az állat nem tanult meg helyesen kommunikálni a fajtársaival, és nem sajátította el a társas viselkedés alapvető szabályait. Eleinte ezért csak olyan kutyákkal szoktatják össze, amelyek egyértelmű jelzéseket adnak neki. Ha esetleg mégis verekedni támad kedve, az oktatók első hallásra szokatlan, de mégis eredményes módszerrel büntetik a kutyát: kizavarják a csoportból, és addig nem engedik visszatérni, amíg annyira kellemetlenül nem érzi magát, hogy mást se szeretne, mint csatlakozni a gazdájához. A kutya ugyanis alapvetően falkaállat, és lehetőleg szeretne tartozni valahová (ideális esetben a gazdájához, illetve a családhoz).

 

Mára több ezer kutya végzett a különböző Tükör iskolákban, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a módszer valóban működik, és ez felkeltette a magyar viselkedéskutatók figyelmét is. Dr. Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy nemrégiben kezdték annak a vizsgálatát, hogy a Tükör módszer hat-e, és ha igen, hogyan a kutya-gazda kapcsolatra. A vizsgálatok során a kutyákat olyan viselkedési teszteknek vetik alá, melyekben a szociális intelligenciát, kommunikációs jelzésekre való érzékenységet tanulmányozzák. Kérdőíves felméréssel pedig a kutya és gazda személyiségvonásait, az állat-ember kompatibilitást (mennyire illik össze kutya és gazdája), valamint a figyelmi készségek, a kötődés, a külső-belső kontroll és a dominanciaviszonyok feltérképezését végzik. Előzetes elképzeléseik szerint a Tükör módszer alkalmazásával lefolytatott tréning előnyösen befolyásolja a kutya és gazda összhangját, az együttműködési készséget, a kutya szociokognitív képességeit és a gazda bizonyos személyiségvonásait. A vizsgálatok jelenleg még az adatgyűjtés fázisában vannak, eredmények az év vége felé várhatók.

 

Korom Gábor szerint nincsen olyan kutya, amelyiknél ne működne a módszer, inkább a motivációhiányos gazdákkal szokott gond lenni. "Akinek nincsen igénye arra, hogy a kapcsolatuk megváltozzon, akinek jó, hogy a kutya ott van, ahol, annak nem is fogja megnyerni a tetszését a módszer" - mondta. Az oktatónak egyébként két saját kutyája van: egy tízéves német juhászkutya és egy nyolcéves komondor. Bár most napjai nagy részét az oktatóképzés, előadások tartása és a módszer továbbfejlesztése köti le, ha majd lesz ideje, szeretne egy kiskutyát. "Keresem a kihívásokat. Korábban németjuhászokkal versenyeztem, de kíváncsiságból volt bandogom, pitbullom is. Amit most tervezek, egy igazi kőkemény kihívás, egy jagdterrier."

 

(origo.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.