Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 54 vendég böngészi
Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt Nyomtatás E-mail
2011. június 21.

 

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer-értékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők.

 

Elfogadták a MÁV gazdasági helyzetét vizsgáló bizottság jelentését is. Megszavazta a Ház az új számvevőszéki törvényt, és jóváhagyta a Mol-részvényvásárlást. Hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó rendelkezést, és mentesül a közbeszerzési törvény hatálya alól a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása. Kinevezési moratóriumot rendelt el a Ház a bírósági vezetőkre, és szigorították a közúti büntető-pontrendszert.

 

A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők, azt csak a kormánypárti frakciók támogatták. A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.

 

Parlamenti munka

 

A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

 

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel.

 

Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

 

A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet.

 

A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.

 

Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.

 

A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó - hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén.

 

Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

 

MÁV: elfogadták a vizsgálóbizottság jelentését

 

A többi között a szakszervezeti juttatások csökkentését és a kiszervezések megszüntetését javasolja a vállalatnál a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek jelentését hétfőn fogadta el a parlament. Eszerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt.

 

A vizsgálóbizottság indítványozza, hogy a tárgyalt ügyek közül több esetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát és, ha indokolt, kezdeményezzen büntetőeljárást. Ebbe a körbe sorolták a többi között a debreceni járműjavító értékesítését. A bizottság emellett sürgeti, hogy a MÁV vezetői vizsgálják felül és szüntessék meg a vállalatcsoportnak előnytelen szerződéseket.

 

A jelentést 295 igen szavazattal, 41 ellenében fogadta el a Ház. Igennel voksoltak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel - a tartózkodó Puch László kivételével - a szocialisták.

 

Elfogadta a Ház az új számvevőszéki törvényt

 

Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a parlament hétfőn elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt.

 

A gazdasági és informatikai bizottság indítványát a kormánypártok támogatásával, 252 igen szavazattal, 102 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. Az új törvény is rögzíti, hogy az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely a parlamentnek alárendelve látja el feladatát. A jogszabály kimondja, hogy a számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független, általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

 

A sarkalatos törvény elfogadásával a Ház a büntető törvénykönyvet is módosította. Ennek eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja. Újdonság, hogy az ÁSZ költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél.

 

Jóváhagyta a Ház a Mol-részvényvásárlást

 

Jóváhagyta az Országgyűlés hétfőn a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást. A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak.

 

Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is. A Ház ezzel egyidejűleg - 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében - elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis - az államháztartási törvény szabályai szerint - növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

 

Mentesül a közbeszerzési törvény hatálya alól a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása

 

Nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá ezentúl a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása annak a törvénymódosításnak az eredményeként, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A kereszténydemokrata Michl József és Nagy Kálmán, valamint a fideszes Zsiga Marcell és Gajda Róbert javaslatát 250 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház.

A változtatáshoz fűződő indoklásukban a kormánypárti politikusok emlékeztettek: a közoktatási törvény tavalyi módosítása révén az önkormányzatok érdekeltebbé váltak abban, hogy közoktatási intézményeiket megállapodás keretében átadják más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így egyháznak.

 

Az intézményfenntartói jog átadása mindeddig a két fél egyoldalú akaratnyilvánítását tartalmazó megállapodás alapján történt, felvetődött azonban, hogy harmadik személy megtámadhatja a megállapodást és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat - írták, megjegyezve: álláspontjuk szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a közbeszerzési törvény alkalmazási körébe, mivel az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak. A későbbi jogviták elkerülése érdekében azonban a fideszes és KDNP-s politikusok szükségesnek látták felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását a közbeszerzési törvény hatálya alól kivett eljárások közé. Hangsúlyozták: a közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra, mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból.

 

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az MTI-nek egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak.

 

A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

 

Hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó rendelkezést

 

Hatályon kívül helyezte a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés hétfőn. A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte. Az előterjesztő magyarázata szerint a javaslatot az indokolta, hogy sok panasz érkezett és számos jogértelmezési probléma adódott az előírással kapcsolatban, s gyakorlati alkalmazása is számos nehézségbe ütközött. A kereszténydemokrata Michl József indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, egyrészt komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, másrészt több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas. A politikus korábban a problémák között említette, hogy a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta - illetve hosszabb, négy vagy hat hónapos időkeret alkalmazásakor még később - jutnak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz, illetve hogy egyes oktatási formák esetében, a moduláris szakképzésben alkalmazhatatlannak bizonyult az előírás. (A szabályozás bevezetésével a jogalkotói szándék arra irányult, hogy többlettanításért díjazást, úgynevezett óradíjat csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített órák után fizessenek ki.)

 

Mindezek alapján javasolták kormánypárti képviselők a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezését, hozzátéve, hogy ezzel egyidejűleg továbbra is megjelenik a törvényben, hogy csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanítás után részesülhetnek a pedagógusok pluszdíjazásban, óradíjban. A törvény szeptember elsején lép hatályba.

 

Kinevezési moratóriumot rendelt el a Ház a bírósági vezetőkre

 

Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés hétfőn az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával - a kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket 251 igen szavazattal, 93 ellenében - fogadta el.

 

A kinevezési moratóriumot elrendelő rész a jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba: ennek értelmében 2012. január 1-jéig nem lehet pályázatot kiírni bírósági vezetői tisztségre, a már kiírt pályázatot nem lehet elbírálni, továbbá bírósági vezetőt nem lehet kinevezni, és a tisztség egyéb módon sem lesz betölthető, kivéve, ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg; ebben az esetben ugyanis a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre megbízás útján betölthető lesz.

 

A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény alapján azonban a Kúria elnöke kivételével a bíró, valamint a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábban jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig pedig további 46 tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt - emlékeztetett a javaslat indoklásában Lázár János és Varga István.

 

Szigorították a közúti büntető-pontrendszert

 

Az Országgyűlés hétfőn a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert, emellett arról is döntött, hogy az ellenőrzött sofőrök együttműködésük nélkül is alkoholfogyasztási mintavételre kötelezhetők. A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.

 

A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett. A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: az ittas vezetés július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértéssé alakul, ezért a törvényváltoztatás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt. A Ház emellett kimondta, hogy a hatóság együttműködés hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az ellenőrzött sofőröket. A belügyminiszter kitér arra is, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

 

(MTI-Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.