Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 36 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #21 Nyomtatás E-mail
2011. június 24.

Az Állami Számvevőszék a törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette, és az országgyűléshez benyújtotta a 2010. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóját, melyben az eredményekre fókuszálva mutatja be szakmai feladatainak teljesítését, valamint az ezek eléréséhez hozzájáruló háttértevékenységeit.

 

2010 folyamán az ÁSZ összesen 46 jelentést tett közzé, ebből 40 jelentés az év második felében, az újonnan választott vezető aláírásával jelent meg. Az ÁSZ kiemelt fontosságú feladata 2010-ben is az előző évi zárszámadás ellenőrzése volt, valamint a 2011. évi költségvetés minősítése. Az önkormányzati ellenőrzések közül ki kell emelni Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának vizsgálatát, ahol a Számvevőszék számos hiányosságot tárt fel, és emiatt büntető feljelentést tett, illetve fegyelmi eljárás megindítását is kezdeményezte.

 

Az országgyűlés elfogadta a beszámolót és az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága által előterjesztett az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot is. A közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a törvényjavaslat megteremti a következményekkel járó ellenőrzést, amihez a Btk. módosítása kapcsolódik. Ez alapvetően két dolgot jelent: egyrészt az ellenőrzött szerv felelős vezetője nem tagadhatja meg az közreműködést az ellenőrzések lefolytatása során, köteles adatot szolgáltatni, ellenkező esetben 3 év szabadságvesztés lehetőségét kockáztatja. Másrészt, amíg a korábbi szabályok szerint az ellenőrzött szervezeten múlt, készít-e a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet vagy sem, addig a törvényjavaslat az intézkedési terv készítését kötelezően írja elő, ha azt az ellenőrzési megállapítások szükségessé teszik. Ezen kötelezettség elmulasztása szintén súlyos következményekkel jár. Az intézkedési terv megvalósulását ellenőrizheti az Állami Számvevőszék utólagosan, amelynek keretében lehetőség lesz a megtett intézkedések helyszíni vizsgálatára is.

 

Megerősödnek a számvevőszéki függetlenség garanciái azzal, hogy a jövőben a mindenkori kormány nem csökkentheti az ÁSZ költségvetését, és többlet feladatot is csak úgy adhat az ÁSZ számára, ha biztosítja az ahhoz szükséges forrást.

 

Az Állami Számvevőszékről szóló jogszabály a közpénzekhez való hozzáálláson kíván változtatni, amelynek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy ez lesz az első sarkalatos törvény. A törvény 2011. július 1-jén lép hatályba, és összhangban van mind a jelenleg hatályos alkotmánnyal, mind a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvénnyel.

 

***

 

A T.Ház támogatta a kormány törekvéseit, amelyek a MOL orosz tulajdonrészének visszavásárlására irányulnak. A MOL Nyrt. 21,22 százaléka 2009 márciusa óta van az orosz Surgutneftegas kezében. 2011 májusában nyílt meg a lehetőség arra, hogy Magyarország visszaszerezze a korábbi privatizáció során értékesített, stratégiai jelentőségű nemzeti vagyonát. A Surgutneftegas-nál lévő MOL-részesedés megvásárlása több szempontból is fontos Magyarország számára, mivel gyarapítja a nemzeti vagyont, hozzájárul az energiabiztonság növekedéséhez, és az orosz tulajdonlással kapcsolatos konfliktus megszűnésével elhárul az orosz-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődésének egyik akadálya.

 

***

 

Megalkották a devizahiteleseket segítő törvényt is. Az új jogszabály szerint a devizakölcsönnel rendelkező természetes személyek (euró, svájci frank vagy japán jen alapú lakáshitelek illetve jelzálogkölcsönök esetén) 2011. december 31-éig írásban kérhetik, hogy bankjuk a következő három évben rögzített árfolyamon számítsa a törlesztő részleteket. A svájci franknál ez 180, eurónál 250, japán jen esetén 200 forintot jelent. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre a hitelező egy speciális kölcsönt, úgynevezett gyűjtőszámlahitelt nyújt. A különbözet egy gyűjtőszámlán halmozódik, kamatozik, törlesztését pedig a három év lejárta után kell elkezdeni. Ilyen megállapodást azonban csak az köthet, akinek – legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig – fizetési késedelme nem haladja meg a kilencven napot, a fedezeti ingatlan éréke nem éri el a harminc millió forintot, valamint nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt. Amennyiben az árfolyamvédelem időtartama alatt a fedezeti ingatlannal szemben végrehajtást kezdeményeznek, ez olyan súlyos helyzetet teremt, amely miatti felmondás – és ezzel az árfolyamvédelem lezárása – elkerülhetetlen.

 

A módosítás értelmében az árverezési és kilakoltatási moratórium hatálya alá tartozó lakáshitelesek július elsejétől újabb három hónap türelmi időt kapnak. Július 1-től október 1-ig csak a nagyértékű (a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeget biztosító) lakóingatlanok 2%-a értékesíthető. A moratórium október elsejével minden lakástulajdonos számára megszűnik, viszont életbe lép az úgynevezett árverezési kvóta, amely azt szabályozza, hogy a hitelezők negyedévente mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%, 2015. január 1-jével pedig újra teljes körűen működhet a követelésérvényesítés rendszere.

 

 

***

 

A közbeszerzésekről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a közoktatásról szóló törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának és a közoktatási intézmények fenntartói jogának más intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá. Bár az előterjesztők álláspontja szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, az esetleges jogviták, és az önkormányzatokra rakódó, rendkívül nagy pénzügyi és adminisztrációs terhek elkerülése érdekében indokoltnak látják a hatályos jogszabály módosítását. A testület támogatta a javaslatot.

 

***

 

A közoktatásról szóló törvénybe 2006-ban beépítésre került az ún. tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, mely szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezni .

 

A törvény azt is rögzíti, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.

 

Az ismertetett jogi szabályozás bevezetésével a jogalkotói szándék arra irányult, hogy többlettanításért díjazás (ún. óradíj) csak a heti kötelez ő óraszám felett ténylegesen teljesített órák után kerülhessen kifizetésre .

 

A rendelkezés egyrészt komoly adminisztrációs terheket ró az intézményekre, másrészt több egyedi eset kezelésre nem alkalmas (ez pl. abból ered, hogy csak a hét napjaira egyenletesen elosztott heti kötelező óraszám esetében működne maradéktalan pontossággal), továbbá a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta – illetve hosszabb, négy vagy hat hónapos időkeret alkalmazása esetében még később – jutnak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz, illetve egyes oktatási formák esetében, pl. a moduláris szakképzésben alkalmazhatatlannak bizonyult .

 

A módosító javaslat a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezését javasolja, ezzel egyidejűleg természetesen hangsúlyosan megjelenik továbbra is a törvényben, hogy csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanítás után részesülhetnek a pedagógusok pluszdíjazásban, óradíjban.

 

***

A lakásszövetkezetekről szóló törvény, valamint a társasházakról szóló törvény módosításáról szóló javaslat a jelenleginél jóval részletesebben határozza meg a lakásszövetkezetek szervezeti, működési, tulajdonjogi és gazdálkodási kereteit, ami - a törvényalkotók szándéka szerint - szélesebb körű jogbiztonságot eredményez. A lakásszövetkezetek mellett a jogszabály ráadásul kiterjed a 16 ezer garázst magában foglaló mintegy kilencven garázsszövetkezetre, az 1 340 üdülőt kezelő 27 üdülőszövetkezetre és a négy nyugdíjasházi szövetkezetre is.

 

A törvény részletesen meghatározza, milyen kérdéseket kell eldönteni a lakásszövetkezet alapszabályában, megfogalmazza a közgyűlés működésének jogszabályi kereteit , és részletesen szabályozza a lakásszövetkezetek különböző szervezeteinek működését valamint a tagok jogainak és kötelezettségeinek kereteit is.

 

A törvény lehetővé teszi, hogy az alapszabály felhatalmazása esetén az igazgatóság a lakás tulajdonosának terhére a legalább féléves hátralék megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot jegyeztethessen be az ingatlannyilvántartásba. Ezt a jelzálogjogot a tartozás kiegyenlítése után haladéktalanul töröltetni kell. A tag kérésére az igazgatóság köteles írásban nyilatkozni a költségtartozásról.

 

***

 

Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerint a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, a 29. cikk (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya szintén az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelzése szerint 2012. január 1-jéig 228 bíró,

 

2012. december 31-éig további 46 bíró tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, így indokolt lenne a nyugdíjazási folyamatba egyfajta lépcsőzetesség, illetve moratórium beépítése az igazságszolgáltatás zökkenőmentes folytatása érdekében.

 

A törvénymódosítás ennek megfelelően két alapvető rendelkezésre irányul:

 

Azon bírák és ügyészek esetén, akik a korhatárt már 2012. január 1-jét megelőzően betöltik, felmentési idejük kezdő időpontja 2012. január 1-je, záró időpontja 2012. június 30-a, a tisztség megszűnésének időpontja pedig 2012. június 30. Akik pedig a 2012. január 1-je és december 31-e közötti időszakban töltik be a felső korhatárt, az ő esetükben a felmentési idő kezdő időpontja 2012. július 1-je, záró időpontja 2012. december 31-e, a tisztség megszűnésének időpontja pedig 2012. december 31-e.

 

***

 

A képviselők elfogadták a Házelnöknek a „gárdabizottság” tagjaira vonatkozó előterjesztését. Az „az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság létrehozásáról” szóló országgyűlési határozat 6. és 7. pontja alapján az Országgyűlés az eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak a következőket választotta meg:

 

Elnök: dr. Kocsis Máté (Fidesz )

Alelnök: dr. Harangozó Tamás (MSZP)

Móring József Attila (KDNP)

Tagjai: Berényi László (Fidesz )

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz)

dr. Karakó László (Fidesz)

Németh Szilárd István (Fidesz)

Básthy Tamás (KDNP)

Nyakó István (MSZP)

Balczó Zoltán (Jobbik)

Mirkóczki Ádám (Jobbik)

Mile Lajos (LMP)

Pősze Lajos (független)

 

 

***

 

A rendőrségi törvényt érintő, és a parlament által elfogadott módosító javaslat 4 törvényt módosít, a Rendőrségről szóló, a szabálysértésekről szóló, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló,valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt. A módosítások indokai röviden összefoglalva a következők:

 

Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul. A rendőri szerv a módosítás hatálybalépését követően ellenőrizheti a tulajdon elleni szabálysértés miatt indított eljárások során, hogy más rendőri szervnél folyik-e az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanolyan cselekmény miatt előkészítő eljárás.

 

A közúti közlekedésről szóló törvény alapján az ittas vezetés szabálysértési alakzata 2011. július 1-jétől a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe tartozik. Ettől kezdve ez a tényállás kikerül a szabálysértési jog hatálya alól. Erre figyelemmel módosítani kell a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényt is annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésekre is. Így az ittas vezetés miatt továbbra is lehet előéleti pontot megállapítani.

 

A közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési szabályok notórius megszegőinek közúti forgalomból történő kiszűrése érdekében elengedhetetlen a pontrendszer szigorítása, ugyanis a jelenlegi alacsony pontszámok nem hatékonyak.

 

A rendőrség számára jelentős kiadást okoz, hogy számtalan esetben indokolatlanul kerül sor rendőri intézkedés kezdeményezésére. A módosítás elősegíti, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások, magánszemélyek az általuk kötött szerződésből eredő tevékenység egy részét ne végeztethessék el a rendőri szervekkel, ellenszolgáltatás nélkül.

 

***

 

A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság az Országgyűlés elé terjesztette a vizsgálatának eredményéről szóló jelentést. A vizsgálóbizottság szükségesnek tartja a MÁV eddiginél mélyrehatóbb átvilágítását, ezért javasolt – a vizsgálóbizottság megállapításai alapján – a korrupcióellenes és elszámoltatási kormánybiztos további vizsgálata.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés