Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 40 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #22 Nyomtatás E-mail
2011. június 29.

A 2008 decemberében elfogadott előadó-művészeti törvény létrejöttét az előadó-művészeti területet érintő, ágazati szintű törvényi szabályozás hiánya indokolta, a törvény azonban sem szakmai, sem fenntartói oldalról nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt jól mutatja, hogy a jelentősebb szakmai szervezetek mindegyike módosítási igényt fogalmazott meg.

 

A törvénymódosítás tisztázza az állami szerepvállalás alapvető szempontjait, ésszerűbbé és átláthatóbbá teszi a közpénzek felhasználását az előadó-művészeti területen. Ennek megfelelően módosulnak az ágazati érdekegyeztetés szabályai. Az Előadó-művészeti Tanács helyett két új testülettípus jön létre, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) és az előadó-művészeti bizottságok (a Színházművészeti, a Zeneművészeti és a Táncművészeti Bizottság). Megszűnik a korábbi kategóriarendszer is. A törvény innentől a normatív támogatásban részesülő és a pályázati úton támogatott szervezeteket különíti el. A normatív támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezetek két fajtája: a nemzeti és a kiemelt szervezetek. A nemzeti szervezeteket az állam tartja fenn vagy az állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek. A kiemelt szervezeteket önkormányzat tartja fenn vagy önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek. A normatív támogatással nem rendelkező szervezetek pályázati úton juthatnak támogatáshoz. A művészeti támogatás és a működési támogatás elkülönül egymástól, így a művészi szempontok és a szervezeti infrastruktúra működtetésének szempontjai nem egymás rovására kell hogy megvalósuljanak. A törvény deklaráltan védi a művészeti élet szabadságát. Az előadó-művészeti szervezetek művészeti tevékenysége a jogszabályban rögzített vagy általuk vállalt kötelezettségeken túlmenően nem korlátozható. A törvény a gyakorlati tapasztalatok alapján számos helyen pontosítja az előadó-művészeti területet érintő sajátos foglalkoztatási szabályokat, a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező művészek meghatározott arányú foglalkoztatása pedig törvényileg meghatározott kritériumként jelenik meg a normatív támogatásban részesülő szervezetek esetében. Az új támogatási rendszer teljességében 2013-tól lép életbe.

 

***

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

 

(T/3357.szám)

(A kormány (nemzeti erőforrás miniszter) indítványa.)

 

Az Egészségbiztosítási törvény módosításának lényege, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a minimálisra csökkentse. A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénz eltörlését. Továbbá rendezi azt, hogy a táppénzen lévők akár soron kívüli ellátásban részesülhessenek. A cél, hogy a betegek minél előbb igénybe tudják venni az orvosi ellátást és hamarabb visszanyerjék egészségüket, munkavégzési képességüket. Az Egészségügyi Törvénybe bekerül a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetése a közoktatási intézményekben, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv készítése.

 

Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi, kimondva, hogy a heti munkaidő maximális időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ez a folyamatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján minimum 8 órára csökkenthető. A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosítására vonatkozó javaslat szerint a jelenlegi 12 százalékról 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a gyártókra kiszabható bírság maximumát 25-ről 500 milliárd forintra emelik. Ez a gyártók extraprofitjának mérséklését jelenti. A javaslat értelmében 2011. július 1-jétől az orvoslátogatói díj a jelenlegi 5 millió forintról 10 millió forintra emelkedik. A módosítás célja a marketing tevékenység visszaszorítása. A kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik. Bevezetésre kerül az ismertetői tevékenységet folytató vállalatok vagy azok nevével eljáró ismertetők közhiteles nyilvántartása. A hatóság honlapján elérhető lesz az orvoslátogatók listája illetve azok is, akiket ettől a tevékenységtől eltiltottak.

 

***

 

A nukleáris biztonsági szabályozásoknak törvényjavaslatban is megnyilvánuló korszerűsítését többek között a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség újonnan összeállított nukleáris biztonsági alapelveinek és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesülete által meghatározott követelmények hazai szabályozásba történő beépítése indokolják.

 

A törvényjavaslat korszerűsíti a nukleáris biztonsági szabályokat, amit az európai társhatóságok gyakorlata, a hazai közigazgatás korszerűsítésére irányuló törekvések, és az erőforrásokkal történő hatékonyabb gazdálkodás is indokol. Fontos kiemelni, hogy a tervezett szabályozás átalakításokra vonatkozó új elemei nem jelentik sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését. Az ÁSZ – ellenőrzései alapján – szükségesnek tartotta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a radioaktívhulladék-tárolók engedélyese által nyújtott támogatás felhasználásának pontosabb szabályozását. A törvényjavaslat ennek megfelelően – változatlanul ragaszkodva a társulási szabadság törvényben rögzített elveihez – előírja, hogy csak a létesítményt befogadó települést és az azzal területileg határos településeket, illetve a telephelykutatás helyszínét magába foglaló létesítményenként, illetve kutatási helyszínenként egy önkormányzati ellenőrzési és információs társulás számíthat támogatásra.

 

***

 

A látvány-csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe.

 

A módosított intézkedés nem csak az első és másodosztályú csapatokra korlátozódik, továbbá az érintett kedvezményezetti kör legnagyobb részének talán legfontosabb módosításként az utánpótlás-nevelési feladatok közvetlenül a sportszervezetek útján is támogathatók.

 

***

 

A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét meghatározó hatályos OGY határozat alapján számított mutatók nem érzékelik a természeti és civilizációs katasztrófák okozta súlyos helyzetet, ezért szükséges a természeti és civilizációs katasztrófa sújtotta térségek és települések fogalmának bevezetése, a leghátrányosabb kistérségekkel azonos elbírálásban részesítése.

 

A szabályozással lehetővé válik, hogy Devecser kistérsége - a vörösiszap katasztrófa miatt - támogatáspolitikai szempontból leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősüljön.

 

***

 

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény célja a hulladékhasznosítási iparág tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése, összhangban az Európai Unió elvárásaival. A jelenlegi rendszer hiányosságai és rendszerhibái folytán a legfőbb gondot az okozza, hogy a termékdíj megfizetésére kötelezettek nem érdekeltek a rendszer felső hasznosítási arányig történő fejlesztésében, mindössze a minimumként előírt szinteknek a teljesítésében. Ezt a termékdíjra vonatkozó mentességi szabályok okozzák, amely a hulladéknak a lerakótól, égetőtől történő eltérítését gyakorlatilag ellehetetlenítik. Az állam mindezidáig kívül maradt az iparág működtetéséből, ami a hazai hasznosítói rendszer kiépülését torzította, primer és szekunder termelői ágazatok teljes eltűnéséhez járult hozzá, máshol hazai kibocsátás sokszorosára rúgó, kihasználatlan kapacitásokat hozott létre.

 

***

 

Az iparág irányítására teljesen új szervezeti modell került kidolgozásra. Az elfogadott törvényjavaslat a jelenleg a rendszert irányító koordináló szervezetek megszűnésével párhuzamosan egy önálló, 100 %-os állami tulajdonban lévő nonprofit Kft. szervezeti formában létrehozza az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, melynek feladata az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése.

 

***

 

Font Sándor és Ivanics Ferenc azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés állítson fel a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot.

 

A rendszerváltás idején, 1990-ben összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, összesen 600 ezer tonna kapacitással. Az egyes privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők az egyes esetekben száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket bezárták, a termelést megszüntették.

 

A javaslat szerint a vizsgálóbizottság feladata lenne megvizsgálni, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat, ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását. Vizsgálják azt is, milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések, milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. De górcső alá veszik azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez, milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek.

 

A bizottság a javaslat szerint 12 tagból állna, ebből lenne 4 Fidesz, 2 KDNP, 2 MSZP, 2 Jobbik, 1 LMP és egy független képviselő.

 

***

 

Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt jogkörének megfelelően Dr. Dienes-Oehm Egont, Dr. Balsai Istvánt, Dr. Pokol Bélát, Dr. Szalay Pétert és Dr. Szívós Máriát javasolta alkotmánybíróvá megválasztani. A képviselők titkos szavazással választották alkotmánybíróvá a jelölteket.

 

Egy határozat az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló OGY határozatot úgy módosítja, hogy az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól szóló törvényjavaslat elkészítésére és előterjesztésére az eredetileg meghatározott 2011. június 30. helyett 2011. október 31-ig legyen lehetőség.

 

***

 

Az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája - a kolontári vörösiszap-áradás - kapcsán is.

 

A határozat legfontosabb rendelkezése, hogy az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát a környezetvédelmi teljesítések szempontjából meg kell vizsgálni, hogy a további környezet- és természeti károk elkerülése érdekében, indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket meg tudják tenni.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés