Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 46 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #24 Nyomtatás E-mail
2011. július 15.

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényében (Szabadság és felelősség X. cikk) deklarálta a művészeti alkotás és a Magyar Művészeti Akadémia szabadságát. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény megalkotásával a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló szerepkörű és súlyú köztestület alakul, amely az önkormányzás elvén működő jogi személyként országos közfeladatokat lát el.

 

Az új köztestület jelentős véleményformáló erővé válhat, mivel amellett, hogy figyelemmel kíséri a magyar művészeti élet meghatározó folyamatait és ezek problémafeltáró kifejtéséhez fórumot teremt, álláspontját, javaslatait, véleményét rendszeresen a kormányzat, illetve a széles nyilvánosság elé tárja.

 

Az Akadémia Pesti Vigadóban történő elhelyezési szándéka kiteljesíti azt a kulturális koncepciót, amely távlatilag a Magyar Művészetek Háza létrehozását célozza.

 

 

***

 

A Büntető Törvénykönyv 2001. óta bünteti a sportrendezvényeken elkövetett garázda magatartásokat. A rendbontás bűncselekmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai reményeket, ezért annak módosítása vált szükségessé. A javaslat hatékony büntetőjogi fellépést tesz lehetővé a sporthuliganizmus erőszak nélkül megvalósított alakzatai ellen is.

 

A sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végzők a nyilvántartásból adatot igényelhessenek.

 

A javaslat a kitiltás jogintézményének alkalmazhatósági körét bővíti, még szélesebb körben teszi lehetővé annak alkalmazását. A sportrendezvények rendjének hatékonyabb védelme érdekében megteremteni a rendbontók megfelelő súlyú szankcionálhatóságát.

 

A módosítások érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi és szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait, az annak megszegésére vonatkozó bővített szankciórendszert. Ezen túlmenően egyértelmű szabályozásra kerül a fokozott kockázatú sportesemények rendőrség által, térítés ellenében végzett biztosításának feltételrendszere is.

 

 

***

 

A kormány a költséghatékony állami gazdálkodás biztosítása érdekében már 2011. február elején 250 milliárd forint nagyságú stabilizációs tartalék képzéséről döntött, majd a körvonalazódó kockázatok ellensúlyozására a Széll Kálmán Terv alapján készült, áprilisban elfogadott Konvergencia Programban ennek törlésével számolt. Az évközi folyamatok áttekintése során a kormány törvénymódosítás benyújtásáról döntött, amely a zárolások végleges törlését szolgálja.

 

Az egyes fejezetek költségvetési kiadásainak csökkentése (illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2,5 milliárd forintos többlet-befizetési kötelezettségének előírása) ellensúlyozhatja több bevételi jogcím várható jelentős alulteljesülését, illetve egyes, kötelezően teljesítendő többletkiadások (bérpótló juttatások, közoktatási és szociális humánnormatívák, a sikeres, nagyobb összegű dollárkötvény-kibocsátások miatti kamatkiadások) költségvetési egyenleget rontó hatását. A prognosztizált bevétel-kiesések és kiadási többletek, valamint az előirányzatokon zárolt összegek végleges csökkentése az államháztartás egyenlegét nem befolyásolja.

 

A Mol-részvénycsomag megvásárlásából fakadó kiadásnövekedést és hiánynövelést tartalmazó jogszabály a jelen törvényjavaslat benyújtását követően lépett hatályba, amit egy módosító javaslat épített be az elfogadott költségvetési törvénymódosításba.

 

A törvényjavaslat tárgyalásának ideje alatt az Országgyűlés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvényjavaslatot fogadott el, ami további módosítást igényelt: ez a 2010. évi hitelfelvételi korlát túllépése esetén is lehetővé teszi a pályázati lehetőséget az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására.

 

Egy zárószavazás előtti módosítás az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kézfizető kezesség mögötti állami hitelgarancia mértékét emelte meg 70%-ról 85%-ra, amely megteremti az összhangot a másik költségvetési viszontgaranciával rendelkező kezességvállaló intézménnyel (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.), és megkönnyíti az agrár kis- és középvállalkozások finanszírozását.

 

Végül egy módosító az „Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások” alcímen belül az „Szja rendelkezés és kiegészítése” előirányzatból 194 millió forintot átcsoportosít az „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” előirányzatba, tekintettel arra, hogy ennek mértéke az előző két kormányzati ciklusban drasztikusan csökkent.

 

 

***

 

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény hatályos rendelkezései az időközi választások során is alkalmazni rendelik az érvényességi szabályokat. A gyakorlati tapasztalatok az időközi választásokon alacsony részvételt mutatnak. Az érvényességi küszöb alkalmazása újabb választási forduló tartását és újabb időközi választás kitűzését eredményezheti.

 

Azon szabályozás, hogy az ismételten kitűzött időközi választáson is alkalmazni kell az érvényességi előírásokat, oda vezethet, hogy az országgyűlési képviselői mandátum hosszú távon betöltetlen marad. A választói érdek sérelme mellett ugyanazon választókerületben kitűzött, egymást követő időközi választások lebonyolítása sok esetben úgy járhat jelentős többletköltséggel, hogy nem eredményezi mandátum betöltését.

 

A fenti szempontok figyelembe vételére tekintettel, valamint az egységes választási jog szempontjából célszerű volt az általános választások, valamint időközi választások második fordulója során az érvényességi előírások alkalmazásának megszüntetése, mind az egyéni választókerületek, mind a területi listás választások vonatkozásában.

 

 

***

 

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne.

 

A népegészségügyi termékadó bevezetésének célja, hogy a lakosságot az egészséges táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek nagy energiatartalmúak, kevés értékes tápanyagot (vitamint, ásványi anyagot) és sok luxuskalóriát tartalmaznak.

 

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése a magyar lakosság körében a népegészségügyi program elengedhetetlen részét képezik. Ma a 35 és 64 közötti korosztályban a magyar férfiak több mint 70, a nőknek pedig több mint 63 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. A 7 éves gyerekek közül minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott.

 

További fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze.

 

Az elfogadott javaslat öt termékcsoportot érint:

  • 1. üdítőital (5 forint/liter)
  • 2. energiaital (250 forint/liter)
  • 3. előrecsomagolt cukrozott készítmény (100 forint/kg)
  • 4. sós snack (200 forint/kg)
  • 5. ételízesítő (200 forint/kg)

A magas cukor, só vagy szénhidrát tartalmú termékekre kirótt termékdíj bevétele az egészségügyi kiadások új forrása lesz.

 

 

 

***

 

 

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapvető célja az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése. A törvény kimondja, hogy hadkötelezettség csak rendkívüli állapotban vagy megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés döntésétől függően létezik. A katonai szolgálatot továbbra is a fegyveres katonai szolgálat jelenti, de ugyanakkor az Alaptörvénynek megfelelően a törvény megteremti a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. Ezzel biztosítja, hogy a haza védelme során senkinek ne kelljen lelkiismeretével konfliktusba kerülnie. A Honvédség feladata két területtel bővül. Egyrészt a hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben való közreműködés. Ide tartozik a Szent Korona őrzése is. Másrészt pedig közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában, azaz részvét a munkanélküliség csökkentésében.

 

***

 

A kormány egyik legfontosabb célja a közmunkaprogram megszervezésével, hogy az egészséges, életerős emberek ne a szociális támogatásokra építsék fel életmódjukat, hanem képesek legyenek saját munkájuk erejéből talpra állni, biztosítva családjuk és saját maguk megélhetését.

 

Ennek megfelelően a törvényjavaslat legfontosabb elemei:

 

1. Annak érdekében, hogy a szociális támogatások ne legyenek vonzóbbak, mint a munkával megkereshető juttatás, a javaslat maximalizálná egy családon belül a felvehető szociális segélyek összegét, valamint a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatná meg a nettó közfoglalkoztatási bér a mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát. Az elfogadott módosító javaslat alapján az álláskeresési járadék folyósításának időtartama 180 napról 90 napra csökken.

 

2. A másik fontos alapelv, hogy a közfoglalkozatás során a munkavállalás szempontjából a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba történő bevonása előnyt élvezzen.

 

3. Változik az eddig bérpótló juttatásként ismert ellátás, helyette foglalkoztatást helyettesítő támogatás kerül bevezetésre, de szigorúbb feltételek mellett: nem lesz rá jogosult az, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.

 

4. A törvényjavaslat egy fontos társadalmi elvárásnak is eleget tesz: az önkormányzatok a szociális ellátások feltételeként írhatnák elő a lakókörnyezet (lakás, ház, udvar, járda) rendezettségét, aminek betartását a jegyző felügyelné.

 

5. Ezen kívül nemcsak az önkormányzatok lesznek közfoglalkoztatók, hanem állami gazdálkodó szervezetek, vízi társulatok, erdőgazdálkodók, civil szervezetek és egyházak is, hiszen ezek a szervezetek is közfeladatot látnak el, és képesek lehetnek valódi, értékteremtő munkát adni. Az elfogadott módosító javaslatok szerint a szociális szövetkezetek, az erdőgazdálkodók és a vasúti pályahálózat működtetői is közfoglalkoztatónak minősülnek közhasznú tevékenységük ellátása során.

 

6. A rendszeres szociális segélyre – a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt – a javaslat szerint csak az lesz jogosult, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti.

 

7. A javaslat szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata lesz egy olyan országos nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egységes rendszerben nyomon követhető legyen.

 

8. A törvényjavaslat az állami, egyházi és civil intézményfenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának egy további feltételét írja elő, melynek lényege a szociális, illetőleg a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás.

 

9. Az előterjesztés alapján 2012. január elsejétől a családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet. Az új krízisközpontok kiegészítő tevékenységük keretében legfeljebb 5 év időtartamra úgynevezett félutasház-szolgáltatást nyújthatnak, melynek célja, hogy a családon belüli erőszak áldozatai számára segítséget nyújtson a társadalomba történő reintegrálódáshoz. A bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe ezt a szolgáltatást; biztosítással járó jogviszony keretében való foglalkoztatás, részvétel az előtakarékossági programban és részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban.

 

***

 

A lelkiismereti és vallásszabadság jogát Magyarország az Alaptörvényben és e törvényjavaslatban is elismeri, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel összhangban. A rendelkezés részletezi a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmát: a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, elfogadását, kinyilatkoztatását, megvallását, vagy annak szabad megváltoztatását. Másrészt meghatározza a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásának módjait is, mely történhet istentisztelet, különböző szertartások, oktatási, kulturális vagy egyéb cselekmény végzése útján, ugyanakkor történhet egyénileg gyakorolva vagy közösségben végezve, nyilvánosan, hírközlési eszközök útján vagy a magánéletben.

 

A törvény azonban nemcsak a szabadságjog gyakorlásának és tanításának lehetőségét biztosítja, hanem annak mellőzését is. A törvény meghatározza azt, hogy az állam az egyházi regisztrációval összefüggésben mit ért vallási tevékenységen: olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Az egyház létrehozásának joga a törvény szerint, csak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes természetes személyeket illeti meg, természetesen a vallásuk gyakorlása céljából.

 

Egyház csak és kizárólag olyan vallási tevékenység végzésére hozható létre, amely tevékenység nem ütközik az Alaptörvénybe vagy más jogszabályba, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságát. E szabályozás ismét az állam és az egyház alkotmányos különválásából következik.

 

A törvény melléklete tartalmazza annak a 14 egyháznak a nevét, melyeket a törvény erejénél fogva az Országgyűlés elismer.

 

  • 1. Magyarországi Katolikus Egyház
  • 2. Magyarországi Református Egyház
  • 3. Magyarországi Evangélikus Egyház
  • 4. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
  • 5. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
  • 6. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
  • 7. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
  • 8. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus
  • 9. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
  • 10. Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
  • 11. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje
  • 12. Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
  • 13. Magyarországi Baptista Egyház
  • 14. Hit Gyülekezete

 

 

***

 

Az új Alaptörvény az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szintű szabályait a javaslat tartalmazza. A Javaslat az elmúlt tizenöt év tapasztalatai mellett az ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokra is figyelemmel van. Az államhatalom önellenőrző mechanizmusai fogyatékosságai kiküszöbölésének, az alapvető jogok védelmét szolgáló garanciák biztosításának, valamint a parlament ellenőrző funkciója gyakorlásának hatékony eszköze a parlamenthez kapcsolódó, a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független ombudsmani intézmény.

 

Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogaira, a jövő nemzedékek érdekeire, Magyarországon élő nemzetiségek jogaira és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogaira.

 

A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a törvényben felsorolt szervek (hatóságok) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott. A Javaslat a hivatalból való eljárás lehetőségét is megadja az alapvető jogok biztosának.

 

A törvényjavaslat biztosítja a biztos eljárásának ingyenességét, valamint meghatározza a beadvány elutasíthatóságának pontos feltételeit.

 

 

***

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény célja, hogy az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését.

 

Az alaptörvény rendelkezése értelmében a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi a jövőben, alkotmányos szintre emelve ezzel az említett alapjogok ellenőrzésére hivatott szerv függetlenségét.

 

A biztosi intézmény működése során bebizonyosodott, hogy az ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jellegéből adódóan bírsággal szankcionálhatja jogsértőt szemben, mely lehetőség Magyarországon biztosítékot jelent az adatok hatékony védelmére. A közérdekű adatok megismerhetősége kapcsán a törvény túlmutat a hagyományos megközelítésen, és az információs jogok keretei közé emeli a közfeladatot ellátó szervek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok nyilvánosságát az érintett szervek az elektronikus közzététel útján proaktív módon is biztosítsák.

 

***

 

Az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdésének alapján a köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény állapítja meg. Bár fontosabb szabályokat a megbízatás keletkezésére, tartalmára és megszűnésére nézve is az Alaptörvény tartalmaz, a technikai szabályozás külön törvényben való meghatározása volt célszerű. A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a köztársasági elnök a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására elnöki főtanácsadói, elnöki tanácsadói munkaköröket létesítsen.

 

A törvény részletesen rendelkezik a volt köztársasági elnöknek méltó életfeltételekről, valamint a közéleti részvételt is lehetővé tevő juttatásokról.

 

A törvény a köztársasági elnök jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében a köztársasági elnökre az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg.

 

A törvény rendelkezik a köztársasági elnök személyi védeleméről, tiszteletdíjáról, juttatásairól, társadalombiztosítási és munkaügyi jogállásáról, illetve az őt megillető szabadság mértékéről is.

 

A törvény megszünteti az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő volt miniszterelnökök pénzbeli többletjuttatásait.

 

 

***

 

Az Országház a népszuverenitás legfőbb képviselője, a törvényhozó hatalomnak székhelye, valamint az Alaptörvény rendelkezése szerint a „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” megtestesítő Szent Korona őrzési helye is, mely közjogi funkciói mellett – a benne megtestesülő felbecsülhetetlen képzőművészeti értéknek is köszönhetően – kiemelkedő turisztikai célpont is.

 

Az Országház előteréül szolgáló Kossuth Lajos tér maga is visel közjogi funkciókat (a Magyar Állam „főtere”, illetve a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásának kiemelt színtere).

 

Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy egyrészt 2014. május 31-ig bonyolítsa le a tér teljes rekonstrukcióját. A Kossuth Lajos tér teljes területe a Magyar Állam tulajdonaként az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül.

 

A tér arculata és kialakítása tekintetében a következő változások mennének végbe:

  • a felszín alatt egy mélygarázs kerülne kialakításra, amely által növekedne a tér parkfelülete.
  • a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállna a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota.
  • megvalósulna az Országház nyitottabbá tétele.
  • a végrehajtó hatalom szervei más épületben kerülnek elhelyezésre, és az Országházat teljes egészében átadja az Országgyűlésnek, mely által szimbolikusan is megvalósulna a hatalmi ágak elválasztása.

 

 

***

 

Hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Ahhoz, hogy a különböző jövedelem sávokban egyértelmű legyen az ehhez szükséges béremelés mértéke a törvény a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni a következő két évben. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő.
  • Nem kaphat támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.
  • Felkerül a hatóság honlapjára.
  • Az érintett munkáltató elesik a különböző ágazati szabályozásban – így például a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.

A kormány eddigi vállalkozásbarát intézkedései, mint a társasági adó és az adminisztratív terhek jelentős csökkentése nagyobb hasznot jelentenek a vállalkozások számára, mint a bérkompenzáció. Az idei év nagyrészt megvalósult béremeléseiből látszik, hogy nem teljesíthetetlen az elvárás. Ha az ajánlást betartják a következő években, az új szabályozás nem lesz többletteher, csak egy ellenőrzési módszer.

 

 

***

 

A törvényjavaslat megalkotja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (SZIT) vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy Magyarország a Közép-Kelet európai régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

 

A SZIT egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze.

 

A jelen törvénymódosítás olyan megoldási lehetőséget tartalmaz, melyek a hazai környezethez igazodva valósítják meg ezen elvárások érvényesítését.

 

Részvénykönyv vezetés:

A módosítás előirányozza, hogy svájci, luxemburgi mintára a társaság ügyeit ellátó ügyvéd, könyvvizsgáló, jogtanácsos, közjegyző is elláthassa a részvénykönyv-vezetés feladatát.

 

Ezen megoldás intézményesítése az alábbi pilléren nyugszik:

- ki kell jelölni egy megfelelő szolgáltatói kört (letétkezelő bankok, ügyvédek, könyvvizsgálók, közjegyzők, jogtanácsosok), akik a részvénykönyv vezetésre megbízást kaphatnak.

 

A fenti kérdésekre számos nyugat-európai országban kialakult gyakorlat van. Ezek alkalmazása esetén nemcsak az előzőekben megfogalmazott célok érhetőek el, hanem egyúttal egy átlátható, a tőzsdei cégek esetében a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen jobban működő szabályozási környezet alakítható ki.

 

 

***

 

A hatályos közbeszerzési törvényt a 2003. évi elfogadása óta számos esetben, évente akár több alkalommal is módosították, és az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált. Az új törvény Javaslata áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. Lényeges pontja a Javaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis– és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése: az adminisztratív terhek csökkentése; a könnyen, közbeszerzési tanácsadó nélkül is értelmezhető szabályok; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése (fizetési határidők, előleg, közvetlen kifizetés, és a biztosítékra vonatkozó szabályok).

 

A Javaslat megalkotása során az egyik leglényegesebb feladat az átlátható szerkezet kialakítása volt. Több tagállami szabályozás megvizsgálása után, a francia szabályozáshoz hasonlóan került a nemzeti eljárásrend kialakításra, azaz az ajánlatkérő – árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében – egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor, de választása szerint az uniós eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben viszont csak a kifejezetten megengedett mértékben térhet el ezektől a szabályoktól).

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés